Tudomány

A növényevő dinók is ettek állatokat

A növényevő dinoszauruszok bőségesen találtak maguknak táplálékot, egyes jelek mégis arra mutatnak, néha többre volt szükségük: állati eredetű táplálékraderül ki a Colorado Boulder Egyetem paleontológusainak kutatásaiból. Ezek az óriások korhadó fákból „haraphatták ki” a különböző lárvákat, rovarokat, illetve tengeri rákokat és puhatestűeket falatoztak a tengerparton. De kezdjük az elején.

Koprolit, a megkövült ürülék

Ha napjaink biológusai arra kíváncsiak, miből áll egy adott faj étrendje, a legegyszerűbb, ha megvizsgálják hátrahagyott ürülékét. Vízi élőlényekkel már nehezebb a dolog, esetükben az elpusztult egyedek gyomortartalma szolgáltat információval vagy gyomormosást végeznek a befogott állaton.

Utóbbi kivételével ugyanezek a lehetőségek a több tízmillió éve kipusztult dinoszauruszokat vizsgáló paleontológusok számára is fennállnak. De nyilvánvalóan mások a lehetőségek. Megmaradt ugyan néhány, gyomortartalmával együtt megkövesedett állat, de ezek csak egyedi leletek.

A legmeggyőzőbb bizonyítékot a dinók étrendjére megkövesedett állati ürülék, az úgynevezett koprolit jelenti. Ilyen is van, ám ezek többsége ragadozó óriásgyíkoktól származik: az elfogyasztott állati csontokban lévő ásványi anyagok révén sokkal jobban megőrződtek.

De gondoljunk bele, milyen csekélyke esély van arra, hogy megkövesedjen és 80 millió évig fennmaradjon egy olyan anyag, mint a tehéntrágya? Amiről mindenki tudja, az első eső elmossa….

Rákot és rovart evett a 20 méteres állat

Mégis vannak, a Utah államból származó minták alapján pedig Karen Chin paleontológus szokatlan táplálkozási szokásokra talált bizonyítékot. Korábban már előállt elméletével, miszerint a 74-80 millió éves koprolitokban található rothadó famaradványák azt bizonyítják: a dinók korhadt fát rágcsáltak, hogy rovarokhoz, lárvákhoz, egyéb állati fehérjeforráshoz jussanak.

Most pedig rákmaradványokat talált 75 millió éves, megkövesedett hadrosaurus-trágyában. A lelőhely akkoriban szubtrópusi, tengerparti terület volt, Chin úgy véli: a dinók extra fehérje- és kalciumforrásként ették az ízeltlábúakat –a tojásrakáshoz időnként mindkettőre extra mennyiségben volt szükségük.

Elég valószínűtlen, hogy a 20 méteres állatok pillangók után szaladgáltak volna, sokkal inkább olyan helyeket kerestek, ahol ez a fajta táplálék koncentráltan volt jelen. Ilyenek a rothadó tuskók, a tengerparti területek – magyarázta Karen Chin.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik