Megközelítőleg 360 millió évvel ezelőtt a devon korszak végén a halak egyik osztályának tagjai, az izmosúszójú halak szép lassan szárazföldi élőlényekké, tetrapodákká, azaz négylábúakká fejlődtek. Az állatok ezen csoportjába ma a kétéltűek, a hüllők és az emlősök mellett a madarak is beletartoznak.
A H. chowi leletét még 2002-ben találták meg egy észak-kínai bányában.
Egyes jegyeiben egy ragadozó rend, a Rhizodontida tagjaira emlékeztet. Ezen halakról úgy vélik, hogy már azelőtt leváltak a négylábúak őscsoportjától, mielőtt azok szárazföldivé váltak volna.
Ugyanakkor a H. chowi az izmosúszójú halak egy másik csoportjába, az Elpistostegaliába is beillene. Ezek az élőlények bizonyos vonásaikban, például a vállövükben a korai tetrapodákra hasonlítanak – ezen jellegzetességek a Kínában azonosított fajnál is megtalálhatóak.
A Min Csu, a Kínai Tudományos Akadémia paleontológusa által vezetett szakértők arra jutottak, hogy megfigyeléseik két dolgot jelenthetnek. Az egyik elképzelés szerint az elemzett faj egy tetrapodomorf jegyekkel rendelkező rhizodontid volt. A másik lehetőség az, hogy néhány rhizodontid sokkal közelebb állt a négylábúakhoz és az elpistostegalidokhoz, mint korábban gondolták.
Bármelyik is igaz, a konklúzió mindenképp jelentős. A két, egymástól távol álló csoport közti hasonlóságok sokkal lényegesebbek voltak, mint korábban gondolták. Tanulmányukban a kutatók azt írják, hogy a négylábúak őscsoportjában igen jelentős lehetett a homoplázia – azaz egy adott jellegzetesség független kialakulása az egyes taxonokban. A kutatók szerint az izmosúszójú halak ökológiai diverzitását eddig alábecsültük.
A H. chowi ráadásul olyan vonásokkal is rendelkezett, melyek semelyik másik állatra nem voltak jellemzőek. Az állkapocs körüli csontok például azt mutatják, hogy a faj a tengerfenéken lesben állva várta zsákmányát, majd a megfelelő pillanatban elképesztően gyorsan ragadta meg a prédát.