Leesett a kutatók álla, amikor megtudták, mire képes egy holló

A hollók közmondásosan intelligensek. Olyannyira azok, hogy még a jövőről is képesek gondolkozni,  s ez egy olyan vonás, amelyet eddig csak az emberek és emberszabásúak esetében sikerült bizonyítani – mostanáig. Egy friss, a Science folyóiratban publikált kutatás szerint a hollók képesek lemondani az azonnali jutalomról, hogy cserébe a jövőben még jobban járjanak.

A hollók a varjakkal és a mátyásmadarakkal együtt a csókafélék családjába tartoznak. Korábbi kutatások is kimutatták már, hogy meglepően okosak lehetnek: a mátyásmadarak például későbbre teszik el az ételt, voltak azonban tudósok, akik azt mondták, hogy nagyjából ennyiben merül ki az előre tervezésük mértéke.

Most azonban a svéd Lundi Egyetem kutatói megtanították a hollóikat arra, hogy egy egyszerű kis gépet használjanak, amelybe egy darab kavicsot kell beledobni, és cserébe jutalomfalatot kapnak. Később egy olyan szobába helyezték őket, ahol a gép ugyan jelen volt, kavicsok viszont nem.

Egy óra múlva a madaraknak egy sor tárgyból kellett egyet választaniuk: volt közte kavics, és rengeteg más, elterelő elem. Majdnem mindegyikük a kavicsot választotta, és 86%-uk sikerrel használta a gép működtetéséhez egy negyed órával később.

Egy másik kísérletben a hollók 78%-a sikeres cserét hajtott végre egy emberrel: például egy műanyag kupakot ételre cserét, ez pedig nagyobb arányú siker, mint amit a főemlősöknél tapasztalhatunk.

Can Kabadayi, a kognitív tudományok kutatója és a tanulmány egyik szerzője elmesélte, hogy a kutatás egy ponton kísérteties fordulatot vett. Az egyik holló rájött, hogy működik a kavicsos doboz, majd elkezdte a társait is megtanítani rá. Az okos madár azonban még valamire rájött: ahelyett, hogy egy kavicsot dobott volna a csőbe, egy pár ágacskával sikerült kinyitnia a doboz ajtaját, így az összes jutalomhoz hozzáfért. El kellett távolítani a kísérletből, mielőtt a többi hollót is megtanította volna a trükkre.

Kabayadi szerint logikus, hogy a főemlősöknek például az emberéhez hasonlatos kognitív jellemzői vannak, hiszen ők a legközelebbi rokonaink. A csókafélék evolúciója azonban annyira eltér az emberétől, hogy akár arra is következtethetünk, egészen más miatt alakultak ki bennük ezek a képességek. Az időben legközelebbi közös ősünk 320 millió éve élt.

Úgy tűnik, a csókafélék intelligenciáját az sem befolyásolja, hogy nagyjából diónyi az agyuk. Egy tavalyi kutatás kimutatta, hogy bár ez az agyméret jóval kisebb, mint egyes főemlősöké, például a csuklyásmajmokénál, a csókafélék és nagyobb papagájok agyában rengeteg neuron található, melyek sűrű hálózatot alkotnak. Kabayadi szerint emiatt akár gyorsabban is „kapcsolhatnak”, mint az emlősök.

(Vice)