A szakértők azt is megállapították, hogy a HAT-P-26b légköre többnyire hidrogénből és héliumból áll. A két elem sokkal nagyobb arányban van jelen az égitesten, mint a Neptunusz és Uránusz légkörében, melyek tömegükben viszonylag közel állnak az objektumhoz.
David Sing, az Exeteri Egyetem asztrofizikusa és a Science folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője szerint az új felfedezés azt bizonyítja, hogy az exobolygók légköre sokkal változatosabb, mint ahogy azt korábban gondolták. A szakértő hozzátette, a most vizsgált égitest jóval kisebb, mint a korábban alaposan jellemzett objektumok. Éppen ezért az eredmény nagy áttörésnek számít a csillagrendszerek formálódásának megértésében, illetve a Naprendszerünkkel történő összehasonlításukban.
A HAT-P-26b nagyjából 430 fényévre helyezkedik el a Földtől. Az égitest meglehetősen közel kering gazdacsillagához, 4,2 nap alatt kerüli meg az objektumot. Ez a szoros pálya arra utal, hogy a bolygó kötött tengelyforgású, azaz mindig ugyanazt az oldalát mutatja a csillag felé.
Sing kollégáival a Hubble és a Spitzer űrtávcső adatait elemezték. A két teleszkóp a bolygó csillag előtti elhaladásakor gyűjtött információkat. Egy-egy ilyen elhaladáskor a csapat a csillag fényének más-más hullámhosszát szűrte ki, így a légkör színének elemzésével azonosítani tudtak néhány molekulát a HAT-P-26b atmoszférájában. A csapat így fedezte fel a vízgőz nyomát is.
Ekkora tömegtartományban ez a legerősebb vízelnyelő-képesség, amit valaha mértünk
– állapította meg Hannah Wakeford, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának kutatója és az új tanulmány társszerzője.
Igazán különös égitest
Az adatok azt is bizonyítják, hogy a HAT-P-26b-on hatalmas felhők is találhatóak, melyek feltehetőleg az atmoszféra mélyén helyezkednek el, ugyanis nem blokkolják a vízelnyelés jelét. A szakértők úgy vélik, hogy ezen felhők dinátrium-szulfidból, és nem vízgőzből állnak. Ettől az égbolt látványa földi szemmel kifejezetten furcsa lehet.
A közeli csillag erős fényét ugyanakkor semmi sem szűri meg, így az gond nélkül törhet át a légkörön.
A teleszkópok adatát felhasználva a szakértők a bolygó légkörének fémességét is tanulmányozták – csillagászati szempontból minden olyan elem fém, amely a héliumnál nehezebb.
A Naprendszerben a fémesség és a tömeg fordítottan arányos. Az Uránusz és a Neptunusz például nagyjából 100-szor fémesebb, mint a Nap, a Jupiter és a Szaturnusz viszont csupán 10-szer.
Wakeford úgy gondolja, ez a különös információ sokat elárul az égitest kialakulásáról és fejlődéséről. A kutató szerint a HAT-P-26b rendkívül közel jöhetett létre a csillagához, ami ellent mond a korábbi elképzelésnek, mely szerint a kisebb bolygók ennél jóval messzebb jelenhetnek csak meg.
Az utóbbi évtizedek során a tudósok egyre több és több távoli égitestet és rendszert azonosítanak. Az új felfedezés hozzájárulhat az exobolygók változatosságának megmagyarázásához.
