Az első világháború borzalmai mellett is mély megrendüléssel vette tudomásul a közvélemény, hogy 1916 novemberében meghalt a birodalmát 68 esztendeje kormányzó Ferenc József. Ekkor már ő volt a magyarok kedves Ferenc Jóskája, akinek viszont közmegegyezéssel még ma sem állítanánk szobrot.
Temetésére hatalmas tömeg gyűlt össze Bécsben1916. november 30-án, a végső búcsúra rengetegen utaztak Magyarországról is, sokan vonattal. A magyar vasúti pályának, és a szolgálattevőknek is komoly kihívást jelentett a katonavonatok, a hadi szállítások, és a gyászolók utazása jelentette többletterhelés.
Háború, temetés – óriási volt a káosz
Mai szemmel a Budapest-Győr-Bécs vasútvonal akkoriban még csak egy mellékvonalra hasonlított, a pályán mindenhol katona- és különvonatok vesztegeltek. November 30-án a temetésről hazafelé tartókat szállító egyik gyorsvonat is csak jókora késéssel, 19:20 helyett 19:50-kor futott ki a bécsi Keleti Pályaudvarról. Útja során pedig még további időveszteséget szenvedett el.
Tetemes kését halmozott fel az ugyancsak a győri vonalon Budapestről Gratzba tartó személyvonat is, amely már másfél órás késéssel érkezett Herceghalomra, és itt újabb pihenőre kényszerült. Meg kellett várnia egy Bécsből érkező különvonat áthaladását, majd éjfél után, tehát már december 1-jén szabad jelzést kapott.
És itt követte el a herceghalmi forgalomirányító a végzetes hibát. Nem számolt vele, vagy rosszul számolta, hogy a számos plusz kocsival túlterhelt szerelvénnyel a mozdony egy csiga lassúságával indult. Még nem jutott át a váltón a helyes vágányra, amikor az állomás előtti ívben feltűnt a teljes sebességgel robogó gyorsvonat.
Holttestek hevertek mindenhol
A gyors mozdonya maga alá gyűrte a személy vagonjait, miközben a mögé csatlakoztatott kocsik egymásba csúsztak, kisiklottak. Mivel pedig fából készültek, ripityára törtek az ütközés erejétől.
Óriási pánik tört ki, az utasok – sokakat álmukban ért a katasztrófa – sírva, sikítozva menekültek a roncsokból a környező szántóföldekre. Az állomás személyzete azonnal segítséget hívott, de rohant mindenki menteni, aki csak élt és mozgott. Elsőként egy német katonavonat érkezett a helyszínre, még orosz hadifoglyaik is a sebesülteket, túlélőket keresték a roncsok között.
A széttört vagonok deszkáiból raktak máglyát, hogy lássanak,hamarosan pedig megérkezett két műszaki és egy kórházvonat is. Három napig fojt a mentés, még december 3-án is találtak holttesteket. Magyarország legtragikusabb vonatbalesetében összesen 72 ember hunyt el, és 180-an sérültek meg.
Az okok
A baleset okait kutató, részletes vizsgálat három komoly hibát állapított meg:
- A győri forgalomirányításnak nem lett volna a szabad a különvonat után öt perccel elindítania a gyorsvonatot.
- A herceghalmi állomás főnökének fel kellett volna mérnie, hogy a túlzsúfolt személyvonat nem lesz képes a gyors érkezése előtt elhagyni a pályát.
- A gyorsvonat vezetője későn észlelte a tilos jelzést.
