Kevesen kedvelték a bécsi udvar tagjait Magyarországon, főleg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után. Sőt… Egészen addig, amíg Ferenc József feleségeként fel nem tűnt a színen a fiatal és gyönyörű Wittelsbach Erzsébet, közismert nevén: Sisi.
Már Ferenc József menyasszonyaként meg kellett ismernie leendő népeinek történelmét, a magyarok vadregényes, harcokkal teli múltja különösen megragadta az 1853-ban még csak 16 éves lány képzeletét. Akkoriban Európa-szerte több ifjú is rajongott a szabadságáért a túlerővel szemben is vitéz harcot vívó kis népért, mondhatni, a korszellem ragadta magával.
Életre szóló kötődés
De nem vált múló szeszéllyé. Annak ellenére, hogy férje a magyar szabadságot vérbe fojtó császár volt, Erzsébet a kezdetektől szimpatizált Magyarországgal, a magyarokkal. Együttérzését dac is erősíthette, hiszen közismerten rossz viszonyt ápolt a magyarellenes udvari kamarillát irányító anyósával, Zsófiával.
A kölcsönös szeretet végül mindkét fél számára pozitív irányba vitte a két ország kapcsolatát, Sisinek és itthoni megbecsültségének nagy szerepe volt az 1867-es kiegyezésben. Soha az előtt és az után sem szólt bele a politikába, de a magyarokkal való kiegyezésre minden erejét latba vetve igyekezett rávenni a férjét. Úgy tartják, élete csúcspontjaként tekintett koronázására, ahol a hagyományoktól eltérően Ferenc Józseffel egy napon lett Magyarország királynéja.
Értelmetlen, felesleges támadás
Mondhatni megint, hogy “korszellem”, de még így is elég nehéz felfogni. Azon a szeptemberen egy olasz anarchista, Luigi Luccheni Genfbe utazott, mert a hírekben azt olvasta, oda látogat az orleans-i herceget. Ő pedig meg akarta gyilkolni. Nem személyesen a herceggel volt baja, Luccheni számára a lényeg az volt, hogy egy arisztokrata, lehetőleg királyi személy vérét ontsa. Mindegy volt, ki az áldozat.
A herceg lemondta az utat, így az anarchista fiatalember csak céltalanul lődörgött a városban, amikor a sajtó lehozta: Erzsébet, a császári-királyi felség Genfben tartózkodik. A lelkiekben akkor már eléggé meggyötört Sisi többhetes egészségügyi kúrán tartózkodott a Montreux melletti Territetben, ám szeptember 9-én udvarhölgyével Genfbe utazott, és az éjszakát is ott töltötte.
Inkognitóban érkezett Hohenembs grófné néven, ám egy svájci lap leleplezte és megszellőztette a titkát. Nyilván valamelyest nőtt az aznapi példányszám, de a királynő életére végzetes hatással volt a cikk. Luigi Luccheni úgy érezte, nem utazott hiába, új célpontja Erzsébet lett, és sajnos rá is bukkant.
Szíven szúrták, de ment tovább
Szeptember 10-én Sisi hajóval készült visszatérni Montreux-be, de a merénylő már figyelte. Egy alkalmas pillanatban mellé ugrott, és egy hegyesre fent reszelővel a mellkasába szúrt. Sisi összeesett, de rögtön fel is pattant, azt hitte, a nagy tolongásban valaki meglökte. felszállt a hajóra, ahol ismét összerogyott. Ekkor nyitották meg a fűzőjét, és fedezték fel a rengeteg vért.
Luchenit járókelők fogták el, azonnal rendőrkézre került. Amikor megtudta, hogy a királynő meghalt, végtelen büszkeséget érzett. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de úgy tűnik, nem bírta jól a fogságot, 1910-ben nadrágszíjával felakasztotta magát.
(Kiemelt kép: Erzsébet királyné 1867-ben)
