A női magazinok, bulvárrovatok, beszélgetős műsorok viszonylag nagy arányban hozzák ki azt az eredményt, hogy a nők a külső jegyek alapján “vadásznak le” egy férfit. A kevésbé testfókuszú cikkek pedig sokszor hozzák ki azt, hogy a stabil (vagy annál is jobb) pénzügyi helyzet, vagy épp a sárm és a humor jelenti az igazi vonzerőt. Ehhez képest egy frissen megjelent tanulmány szerint sokkal gyakoribb, hogy egy másik tulajdonság a befutó:
A Worchesteri Egészség- és Társadalomtudományi Intézet, valamint a Sunderlandi Egyetem pszichológiai tanszéke által összeállított szakmai anyag szerint kifejezetten gyakori, hogy a párválasztás, főként a hosszú távú kapcsolat létrejötte annak köszönhető, mennyire van meg a kiszemelt partnerben ez a tulajdonság.
Az altruizmus az egyes egyedek közötti olyan interakció, amelynek során az egyik akár saját kárára is segíti a másikat. Tehát kis ráhagyással az önfeláldozásról beszélünk, de annál jóval mélyebb szinten. A viselkedésforma gyakorisága nagyjából egyenes arányban áll a genetikai hasonlósággal, így leggyakrabban az egy családba tartozók közt fordul elő. Előfordulhat persze vérségi kapcsolat nélkül is, ami evolúciós szempontból a reciprokális altruizmussal magyarázható.
Ezt két tényezővel jellemezhetjük. Egyrészt ilyenkor a haszonélvező minden esetben többet nyer, mint amennyit veszít a jótevő, másrészt esélyes, hogy a haszonélvező a cselekedetet később viszonozza – és pont itt van a lényeg, ez “hajtja” előre a populációt, hiszen így olyan egyedek kerülnek össze, amelyek nagy eséllyel képesek egymást kiegészítve, segítve hatékonyabban fennmaradni és szaporodni.
A tanulmány kanadai felnőtteket vizsgált, és úgy találta, hogy azok a férfiak, akik gyakrabban tesznek valamit a közösségért, adakoznak, segítenek másokon pénzzel vagy saját erővel, gyakrabban és könnyebben találnak szexuális partnert, ráadásul általában többet is. A jószívűbb férfiak ráadásul a kérdőíves kutatást megelőző 30 napban többszöri szexuális együttlétről számoltak be, mint azok, akik nem annyira segítőkészen állnak a világhoz.
A kutatást megerősíti egy januárban közölt másik felmérés is, amely 202 nőt kérdezett különféle férfitípusokról: ugyan az egyéjszakás kalandokra sokan választottak jól kinéző, de önző partnert, hosszú távon már inkább az altruisztikus hozzáállás fontos számukra, a kinézettől függetlenül.
Szóval, kedves férfitársak, segítségre, adakozásra fel – de az altruizmusnak olyan szintjére nem kell eljutni, mint a Stegodyphus pókok, amelyek utódai a kikelés után felfalják a szülőket. Az önfeláldozás ugyanis nem csak evolúciós szempontból számít veszélyesnek, ha egy bizonyos szintet túllépünk. Ugyebár.
