Több érv is alátámasztja az elméletet
A kilencedik bolygó létezésének bizonyítékát a Kuiper-öv égitestjei közt kell keresni. A kisbolygóegyüttes hat legtávolabbi lakója olyan pályát ír le, amely alapján a csillagászok úgy gondolják, az objektumok keringését egy a Földnél 10-szer nagyobb rejtett bolygó szabályozza.
A Kaliforniai Műszaki Egyetem kutatói, Mike Brown és Konstantin Batygin januárban publikálták tanulmányukat, melyben a kilencedik bolygó létezésének bizonyítékát írták le. Most a korábbi eredményeket felhasználva igyekeznek bemutatni az esetleges égitest tulajdonságait.
Eszerint a bolygó nagyjából 5-600-szor messzebb van a Naptól, mint a Föld. Pályája igen feszes, és nagyjából 30-fokos dőlési szöge van a Naprendszer többi égitestéhez képest. A számítások alapján az objektum jelenleg a Naptól vett legtávolabbi pontján jár, nagyjából 250 milliárd kilométerre a csillagtól.
Az Arizoniai Egyetem szakértője, Renu Malhotra szerint azonban a Kuiper-öv hat lakójának pályája még nem egyértelmű bizonyíték a bolygóra. A jelenség természetesen figyelemre méltó, így érdemes további vizsgálatokat végezni.
Malhotra és munkatársai ezért újabb alátámasztások után kutatva leírták a kilencedik bolygó létezésének második érvét: a hat vizsgált égitest keringési idejét. A csoport megállapította, hogy az objektumok gyakorlatilag egymásra vannak hangolva. Az ilyen szinkronizáció arra utal, hogy az égitestek közt valamilyen gravitációs kapcsolat van. Mivel ezek az objektumok túl kicsik, ezért igen valószínű, hogy az érintett tömegvonzás központja egy hetedik, jóval nagyobb bolygó.
A további számítások azt mutatják, hogy ez az égitest legalább 10-szer nagyobb lehet, mint a Föld, Nap körüli keringési ideje igen hosszú. Ez alapján a kilencedik bolygó átlagosan 100 milliárd kilométerre van csillagától, ez a Nap-Föld közepes távolság 665-szöröse.
Lehet, hogy pár éven belül meglátjuk
Az égitestre vonatkozó bizonyítékok és adatok igen érdekesek, a szakértők azonban továbbra is egyetértenek abban, hogy egyéb vizsgálatok szükségesek. A terv az, hogy a kutatásokat a Kuiper-öv minden objektumára kiterjesszék.
Scott Sheppard és Chad Trujillo, a washingtoni Carnegie Tudományintézet és a hawaii Gemini Csillagvizsgáló kutatói már 2014-ben megállapították, hogy egy kilencedik bolygó megmagyarázná a kisbolygóöv több objektumának pályáját is. A két tudós chilei és hawaii teleszkópok segítségével vizsgálják a Kuiper-övet, az égitestek egymásra hangoltságának újabb alátámasztásait kutatva. Sheppard és Trujillo az Orion-övet is alaposabban szemügyre vette, ugyanis ez lehet a legvalószínűbb lelőhelye a kilencedik bolygónak.
Ha az újabb adatok és eszközök segítségével a csillagászok pontosan be tudnák mérni a bolygó helyét, egy precíziós teleszkóp segítségével akár meg is láthatnák. Jonathan Fortney, a Kaliforniai Egyetem tudósa szerint ugyanis az égitestnek igen hideg, nagyjából mínusz 220 Celsius-fokos atmoszférája lehet, amely hidrogénben és héliumban gazdag. Egy ilyen légkör pedig remekül visszaveri a fényt.
Fortney szerint a bolygó után kutatva fehéres árnyalatot kell keresni. Az égitest felszíne gyakorlatilag tükörként működik, a napfény 75 százaléka érheti el az objektumot. A bolygó méretei és tulajdonságai miatt tehát megfelelő módszerekkel könnyen felfedezhetővé válik.
A nagy probléma azonban az, hogy ehhez lokalizálni kell az égitestet. Brown és Batygin szerint a keresett tér leszűkült, már csak 2 000 négyzetfoknyi égfelszínt kell átvizsgálni az Orion közelében. Ez hatalmas számnak tűnhet, a hawaii Subaru teleszkóp azonban elég nagy ahhoz, hogy mindössze 20 éjszaka alatt átfésülje az érintett részt.
Hogy a kilencedik bolygó létezését már életünkben bebizonyítsák, vagy éppen kizárják, nem lehetetlen. Ha a kutatások hasonló ütemben folytatódnak a közeljövőben, már néhány éven belül megtörténhet az áttörés.
(Via: Science News)