“A függőség agybetegség, amit ugyanúgy lehetne kezelni, mint bármely más betegséget” – nyilatkozta Scott Steffensen professzor, a Brigham Young University azon kutatócsoportjának vezetője, mely nemrég egyszerre három tanulmányt is publikált a témában. Ezek egyebek mellett arra mutatnak rá, hogy a függőség kialakulásához az agy eltúlzott reakciója vezet.
Amikor az alkohol, a drogok vagy egyéb ingerek hatására megugrik a dopamin szintje, az agy a normális állapotok elérése érdekében beszünteti a természetes dopamin-termelést. Az érthető korrekció azonban valójában túlkormányzás, mivel a boldogsághormon előállítását túl sokáig szünetelteti – ebből ered a feszültség, a fajdálom és az elvonás egyéb tünetei, melyek arra késztetik az embert, hogy visszanyúljon a külső megoldáshoz. Ördögi kör.
“Reményeim szerint az orvostudomány a közeljövőben képes lesz megfordítani a dopamin-ellátásban a droghasználat által okozott változásokat, ezáltal ismét normális állapotba juttatni egy függő személyt” – nyilatkozta Steffensen. “Ekkor a függő személy jobb eséllyel tud majd racionális döntéseket hozni és remélhetőleg képes lesz drogmentes életet folytatni.“
