Az özönvízszerű esőt és néhol 120-140 kilométer/órás Yvette ciklon dühöngése kibillentette a Balatont, komoly anyagi károkat okozott és ma még csak reméljük, hogy a földet nem mosta ki a talpunk alól. A köznyelvben elnagyoltan löszfalaknak nevezett magaspartok épp az ilyen időjárási körülmények között válnak instabillá, a nagy mennyiségű víz és a szél szinte törvényszerűen indít el földcsuszamlásokat.
Fonyódon a legrosszabb a helyzet
Kevés hely van az országban, ahol ez nem jelent problémát. Dombsági területen, hegységperemeken végig az Északi-középhegységben a Börzsönyig, a Dunántúli-középhegységben, a dél-dunántúli hegyvidék környékén, de főleg a Duna nyugati partja mentén végig észak-déli irányban és a Balaton észak-keleti partján valós az “állandó omlásveszély”.
Fűzfőtől Világosig egy hosszú részen, továbbá Füred, Boglár és Fonyód térségében szakaszosan húzódnak a potenciális veszélyforrást jelentő “löszfalak”, amelyek a 7-es utat, az azon közlekedőket, valamint a vasútvonalat fenyegetik – magyarázza a Hír24-nek Oszvald Tamás a földtani veszélyforrások szakértője, a Sycons Kft. munkatársa.
Idén márciusban volt egy komoly törmelékcsúszás Fonyódon a múzeum alatt, és három kisebb: a település északkeleti részén lakott területet is érintve, a Valkó kilátó alatt, valamint délkeleten, a bélatelepi lejárónál. Ezek nyomán az illetékes szakértői bizottság a 7-es út lezárását, a vasúti közlekedés korlátozását, egyben az M7-es autópálya fonyódi szakaszának ingyenessé tételét javasolta.
.jpg "A fél Balatont lezárhatja a löszfal 1")
A lila “folt” jelzi a márciusi földcsuszamlást – a képre kattintva nagyobb méret nyílik!
Yvette tombolása mit sem segített ezen a helyzeten, sőt. Úgy tudjuk, a megyei katasztrófavédelem a héten értékeli a helyzetet és dönt a további teendőkről, korlátozásokról. A helyzet a legkevésbé sem rózsás. Könnyen lehet, hogy a nyári szezon kezdetén a 7-es úton és a vasúton sem lehet majd közlekedni – jegyzi meg Oszvald Tamás.
Vonat a Balatonban
Amikor ugyanis a partfal szakad, azt valahogy úgy kell elképzelni, mint mikor egy jéghegyről leválik a pereme, és hatalmas robajjal roskad a tengerbe. Hasonlóan a jéghegyhez a magaspart felső függőlegesen álló részéből tömbök omlanak le. Az omladék meredek törmeléklejtőben gyűlik fel a fal alatt, amin a növényzet könnyen megtelepszik és akár 20-30 m magas fákból álló erdő alakul ki rajta. Viszont ez a laza törmeléklejtő rendkívül érzékeny, az átázás miatti elnehezedés gyakran okoz törmelékcsúszást a felszínén. A nagy fák koronájába belekapaszkodik a szél, és “emelőként”, “pajszerként” használva őket tovább rontja a helyzetet.
Fotó: MTI / Varga György
Hatalmas földtömegről beszélünk. Fonyódon a kilométereken át futó magaspart átlagosan 50 méterre emelkednek az út fölé, felső 10-20 méterük függőleges fal, az alsó 30-40 méteren a korábbi törmelék lejtője húzódik. Akár több ezer köbméternyi föld indulhat meg másodpercek alatt. Aki egyszer már végigandalgott a sétányon, épp ennek a “földtani veszélyforrásnak” a tetején ment végig, innen gyönyörködött a csodálatos kilátásban.
Ami még ijesztő, hogy akárcsak a földrengések esetében, a partfalomlás pontos előrejelzésére sincs módszerünk. Annyi különböző tényező együttes hatása indítja be a folyamatot. Csaknem pontosan száz éve, 1914. május 11-én történt, hogy Balatonfűzfőnél egy egész vonatot sínnel, talpfákkal együtt gyűrt a Balatonba egy hatalmas földcsuszamlás.
A hasonló balesetek elkerülésére természetesen rengeteg erőfeszítés történt, így ilyen méretű földmozgástól manapság már nem kell tartanunk. Érdekességként Oszvald megjegyzi még, hogy a tihanyi apátság alól is szép lassan csúszik a hegy: amikor az apátságot építették, legalább 10 méteres terasz vette körül a Balaton felé néző oldalt, mára ez lefogyott 2-3 méterre.
1914. május 11. Balatonfűzfő (Magyar Állami Földtani Intézet)
A fizika törvényeivel nem dacolhatunk, a természetben ami fent van, az előbb-utóbb le is jön. Hacsak meg nem támasztjuk. Egy hatásos – és a Duna mentén több helyen is sikerrel alkalmazott – módszer az omlás megelőzésére például, amikor egy speciális kiképzésű, a felszínhez horgonyzott sűrű hálóval fedik le a területet megvédve azt az eróziótól. Ha hihetünk a klímamodelleknek, a jövőben ritkábban, ám egyszerre hatalmas mennyiségben zúdul majd csapadék Magyarországra, a viharok intenzitása nő. Ez pedig, mint fentebb említettük igencsak kedvez a löszfalak mélybe kívánkozó részeinek valóban le is jutni.
