A barnamedve Európa legnagyobb termetű ragadozója, a hímek tömege elérheti a 8-900 kilogrammot is. Alapvetően húsevő, étlapján megtalálható a szarvastól, őztől kezdve a pockokon át a csigákig, rovarlárvákig minden, ami mozog. De gyökereket, füvet gyümölcsöt is előszeretettel fogyaszt.
Világviszonylaban nem veszélyeztetett, Eurázsia és Észak-Amerika sok táján gyakori. Európa nagy részéről azonban az ember kipusztította. Hiányoznak az erdőkből, ahol a természetes életközösségek egészséges működéséhez elengedhetetlen a nagyragadozók jelenléte – hívja fel a figyelmet a WWFMagyarország. A medvék, farkasok, hiúzok selejtezik a növényevő vadat, ezáltal megakadályozzák a járványok terjedését, és segítenek egészségesen tartani a patásokat.
Jelenlétük nélkül a szarvasok, őzek, vaddisznók elszaporodnak, minden fiatal facsemetét megrágnak, és végül az erdő már nem képes magától felújulni. Európa hegyvidékein, különösen a Kárpátokban és a Balkán-félszigeten a medvék máig fennmaradtak, és itt az erdők is sokkal természetesebbek. Megőrzésük tehát kulcsfontosságú, ugyanakkor jelentős kihívásokat is jelent. Ahogy ugyanis terjeszkednek a települések, megjelennek a hétvégi házak, sűrűsödik az úthálózat, úgy csökken a medvék élettere.
A lakott területek táplálékbősége ugyanakkor csábító is számukra, egyre gyakrabban tűnnek fel falvak, városok szélein, néha komoly riadalmat okozva. Az esetek többségében a településekhez szokott medvéket rövid időn belül kilövik. A vadonban azonban nemigen jelent veszélyt.
Nappal, csoportban közlekedő embereket azonban nem támad meg a medve – és bőven van módja elkerülni bennünket, hiszen remek szaglása révén jó előre megérzi a közeledésünket. Egy szlovák kollégám szerint náluk sem történt halálos medvetámadás az elmúlt harminc évben, jóllehet egy-két gombász azért pórul járhat, ha egyedül bóklászva a szürkületben anyamedve és a bocsa közelébe téved…
