Négy évtizeden át irányította Albániát Enver Hoxha (magyar kiejtéssel Enver Hodzsa). Külföldön tanult, de az egyetemet nem fejezte be. Hazatérve belépett a kommunista pártba, amelynek 1943-tól haláláig vezetője volt. A háború után az Albán Kommunista Párt vette át a hatalmat, miután a választásokon a voksok 93 százalékát zsebelték be – olvasható a My Balkan blogon.
Innentől negyven éves despotikus diktatúra következett, amely Albániát Európa egyik legszegényebb és legelmaradottabb országává tette. Enver Hoxha államát a sztálini elvek alapján építette fel, Sztálin legjobb tanítványának tartotta magát. A negyvenes évek második felétől a korábban őt támogató Titótól és Jugoszláviától is elhidegült, a kommunizmus árulójának nevezve őket.
1956-ban magát a Szovjetuniót is árulónak kiáltotta ki, miután Hruscsov a párt XX. kongresszusán híres beszédében elismerte a sztálinizmus bűneit. Hoxha erre minden diplomáciai kapcsolatot megszakított Moszkvával és a szovjet érdekkörbe tartozó államokkal, kilépett a Varsói Szerződésből és inkább Kína felé fordult. Mao Ce-tung halála után azonban Pekinggel is megszakította a kapcsolatot, ezzel Albániát teljesen elszigetelte a külvilágtól.
Az albán államvédelmi hatóság (Sigurimi) munkájának “köszönhetően” ezrek kerültek börtönbe, vagy internálták őket. Körülbelül 5000 albánt végeztek ki politikai okokból, de a rendszer halálos áldozatainak száma ennek többszöröse lehet a hárommilliós országban. Amerikai támadástól rettegve mintegy 700 ezer betonbunkert húzott fel az országban és a hárommilliós országban erős katonaságot hozott létre.
Albánia állampolgárai nem utazhattak külföldre, csak a párt által diktált lapot olvashatták és még saját televíziójuk és autójuk se lehetett. Hetvenhét évesen, 1985-ben szívroham végzett vele.Érdekesség, hogy Enver Hoxha megtiltotta Teréz anyának, hogy belépjen Albániába meglátogatni haldokló édesanyját. A diktátor halála után térhetett csak vissza, ekkor azonban meglátogatta Hoxha sírját és elmondott egy imát érte.
Még több infóért Enver Hoxháról és a Balkánról kattintson a My Balkanblogra a Cafeblogon.