Október 25-én, pénteken az Országgyűlés Irodaházában tartották Glattfelder Béla, európai parlamenti képviselő sajtótájékoztatóját, illetve a „Vidékfejlesztés megújuló energiával” című konferenciát.
Ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképes maradjon a jövőben, szükség lesz arra, hogy lényegesen nagyobb mértékben hasznosítsa a megújuló energiákat – jelentette ki Glattfelder Béla. Nyugat-Európában a gazdák kizárólag megújuló energiákkal tudják biztosítani, hogy az év minden időszakában elegendő bevételhez jussanak, nem úgy, mint hazánkban. Példaként említette, hogy Németországban a biogáz üzemek 72 százaléka, a napenergia telepek 25 százaléka a gazdák tulajdonában van.
A miniszter kiemelte, a megújuló energiákat a legjobban a vidéki térségekben lehet előállítani, valamint a hasznosítási lehetőségek is kiválóak. Egy állattartó telepet lehet fűteni biomasszával, az itteni épületeknek óriási tetőfelülete van, ahol a napelemek szorgosan gyűjthetnék a fényt, ezzel elektromos áramot generálva. Itthon szemléletváltásra van szükség, például a jelenleg kétezer gabonaszárító közül csupán hármat fűtenek biomasszával. Európa vezető gazdaságai azonban több éve úgy tervezik ezeket az épületeket, hogy alkalmasak legyenek megújuló energiák felhasználására.
Kijelentette, a konferencia egyik célja, hogy ösztönözzék a döntéshozókat, hogy a 2014 és 2020 közötti vidékfejlesztési forrásokból minél nagyobb összeg jusson a megújuló energiatermelés támogatására. Az EU is előírja, hogy az összes forrás 30 százalékát a klímaváltozás elleni küzdelemre kell fordítani, így a kérdés nem is az, hogy lesz-e támogatás, hanem az, hogy melyik ágazatnak mennyi. Leszögezte, emellett fontosak az adókedvezmények, valamint az, hogy a megújuló energia használatát a megfelelő szabályozással is ösztönözzék.
forrás: fidesz.hu
A konferencia második részében Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nyitotta a fórumot, rövid köszöntő után átadta a lehetőséget az előadóknak.
Szendrő Balázs a Magyar Szolár Szövetség képviseletében beszélt arról, hogy a napelem panelek árzuhanása hiába volt nagy az utóbbi pár évben, a technológiai korlátok miatt nem számolhatunk további jelentős csökkenéssel. Előnye, hogy zaj és szén-dioxid mentes a rendszer, 25 év garanciát vállalnak a nagyobb gyártók, kiváló beruházás a lakosságnak, vállalkozásoknak, termelőknek. A villamos-energia felhasználás folyamatosan nő, a nap ereje képes lenne megtermelni a többletet, csak ki kell használnunk.
Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület elnöke elmondta, hogy a föld hő hatásfoka vetekszik a napelemével. A metántartalmú vizek felhasználása hőszivattyúk segítségével kiaknázatlan terület, hazánk pedig kiváló adottságokkal rendelkezik. A társaság egyébként tíz éve jött létre, azóta keresik a választ, miért földgázzal oldjuk meg 89%-ban a fűtést.
Pátzay György, a Magyar Termálenergia Társaság alelnöke szerint a következő tíz évben meg kell háromszorozni a hazai kutak számát a jelenlegi 330-ról, nagyjából 160 milliárd Ft-ra lenne szükségük. Némi gondot jelent a rendszerekben a korrózió és a hő szökés, illetve az elhasznált termálvíz elhelyezése. Remekül megvalósított rendszerek vannak Hódmezővásárhelyen, Zalaegerszegen és Cserkeszőlőn.
Ádám Béla, a Magyar Hőszivattyú Szövetség elnöke azzal a kérdéssel kezdi, ha 150 éve ismerjük a hőszivattyút, miért nem használjuk fel? Meg kell szüntetni a távhőt, közmunkások bevonásával remekül ki lehetne építeni jól működő rendszereket. Sok termál kutat feketén fúrnak ki, ezt pályázatokkal lehetne visszaszorítani, a lakosság pedig hamar ráébredne, milyen remek beruházásról van szó.
Szintén a felszólalók között van Tóth László, a Magyar Szélenergia Társaság elnöke. Egy rossz beidegződés szerint Magyarországon nincs szél, pedig ez nem igaz. Jelenleg Kulcson, Mosonmagyaróváron, Miskolcon és az Alföldön is van működő szélerőmű, ugyan különböző hatékonysággal működnek, mindegyik nyereséget termel, 10 éves megtérüléssel érdemes számolni. Európában rengeteg szélerőmű van, a pályázatoknak köszönhetően rekordsebességgel épülnek újabb és újabb egységek. Reméli, hazánkban is felismerik a szélben rejlő lehetőséget, és több támogatást kapnak.
Mizik András és Győri Tibor a Nemzeti Biomassza Egyesület képviseletében érkeztek. Biomassza nagyhatalomnak számítunk Európában, így végre egy ágazat, amiben nem vagyunk lemaradva! A legelterjedtebb a fás szárú biomassza, azonban a technológiai fejlődésnek köszönhetően felhasználhatóvá váltak a mezőgazdasági melléktermékek és a lágyszárú növények is. Az erdők fenntarthatósága megfelelő szinten van Magyarországon, a kitermelés azonban még kevés, kétezer új munkahelyet lehetne teremteni ezen a területen. A fejlett eszközöknek köszönhetően már 1 év alatt kihajtanak az újonnan telepített faültetvények. Mindemellett kiemelten fontos szerep jut a fáknak árvízvédelmi és levegőtisztítási szempontból.
Pongrácz Péter, a Magyar Biogáz Egyesület tagja beszél az itthoni eredményekről. Az egyik legjobb példa Kaposszegcsőn épült, stabil, önellátó egységként működik, biztosítva a fenntartható fejlődést. Hogyan működik a dolog? A betontehén (valamiért így hívják a gépet, amibe a fa, szennyvíz, szelektív hulladék kerül), a metánt kivonja a beleöntött szerves anyagokból, a maradék salakot pedig kiváló minőségű táptalajként használják fel. A gépezet villamos és hőenergiát is képes előállítani, Pécsen például az egész lakosság távfűtését így oldják meg.
Zahola-Pollák Vanda, Magyar Fenntartható Bioüzemanyag Szövetség elnöke kap szót. Sok vita folyik az unióban, mekkora teret lehet adni a bioüzemanyagnak, ugyanis az alternatív hajtások egyre jobban szorítják ki a gázolajat, ennek pedig nem mindenki örül felhőtlenül. Magas profittal kecsegtetne ugyanis az olyan országoknak, mint mi, hiszen a kukorica, repce felhasználásával így állítható elő a legmagasabb minőségű és értékű termék. A technológia már adott itthon, jó minőségű üzemanyagot vagyunk képesek előállítani, csak egyelőre keveset szabad, igazából az EU döntésére várunk. Nem csak alapanyagot kell termelni, magas minőségű, exportra is megfelelő termék előállítása a cél! – hangzik el az ismertető végén.
Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese zárta a beszámolókat. Megnyugtatta a résztvevőket, hogy a Nemzeti Cselekvési Tervben a 2014-2020-as időszakra minden be van ütemezve, nagymértékben növelve lesznek a pályázati támogatások. Elismerte, óriási lemaradásunk van a környező országokhoz képest, Brüsszelbe vonattal utazva minden nem lakott területen naperőművek és szélerőművek termelik az energiát. Muszáj jelentős kormányzati forrásokhoz juttatni a lakosságot, a vállalkozókat és a gyártókat egyaránt. Végül üdvözölte a Megújuló Energia Platform létrejöttét, megköszönte a beszámolókat, majd sikeres munkát kívánt az egyesületeknek.
Végül a kérdésekre már nem maradt túl sok idő. Felmerült, hogy ha ennyi lehetőség van a megújuló energiákban, miért a Paksi Atomerőmű fejlesztésébe invesztálunk.
A válasz az atomenergia olcsósága mellett a megbízhatóság volt. Egyébként is, a tervezet szerint Paks az ország 70%-át fogja árammal ellátni, a maradék nyugodtan lehet megújuló energia. Valamilyen oknál fogva előkerült a Greenpeace is, a reagáló képviselő szerint a szövetség kizárólag azért támogatja a zöldenergiát, mert mást nem tud az atommal szemben.
