Világszerte évi 40 milliárd dollárnyi kárt okoznak a termeszek. Az elmúlt 50 évben 35 ország több mint 125 kutatócsoportja igyekezett kifejleszteni ellenük a hatékony, de környezetbarát módszert. Különböző gombákkal és baktériumokkal próbálkoztak, sikertelenül. Az apró rovarok mindannyiszor egy lépéssel előrébb jártak és hatékonyan védekeztek az ember által harcba küldött betegségek ellen.
Házi patika a föld alatt
Kutatók a legtöbb gazdasági kárt okozó formosan-termeszt vizsgálták. Egy-egy föld alatti kolóniában egymillió rovar is élhet, fa utáni kutatásuk során pedig akár 150 méternyi járatot is építhetnek. Az alagutak falát saját ürülékükkel kevert farostokkal “béleli” ki. A tudósok szerint ez a trágya szolgál kiváló táptalajként jótékony hatású mikrobák számára.
Fotó: Northfoto
Öt termeszvár elemzése során kiderült, hogy az ürüléken tenyésző lakótársak 70 százaléka védelmet nyújtott a legtöbb gomba és baktérium ellen. Ezután rosszindulatú gomba spórájával megfertőzött mesterséges fészkekbe telepített termeszeken tettek próbát. Az állatok sokkal nagyobb eséllyel maradtak életben, ha a kolóniákban megtalálható leggyakoribb baktériumokkal is ellátták őket.
Hasznos lehet a szuperkórokozók ellen
Korábban is ismert volt, hogy a termeszek mikrobákra támaszkodnak élelmük, a fa megemésztésében. Az új eredmények ugyanakkor megmutatták, hogy a betegségek elleni harcban is ügyesen használják őket. Egyszerű és kényelmes módszer egy élőlény számára, ha egy másik, már meglévő képességeit használja, mintha ő maga fejlesztene ki hasonlót – nyilatkozta Thomas Chouvenc entomológus. A termeszeknek hasznos mikrobák eredete egyelőre rejtély. Lehet, hogy kolóniáról kolóniára öröklődnek, de származhatnak a talajból is.
Mindez pedig túlmutat a termeszek ellen folytatott harcon. Az orvostudományban egyre nagyobb gondot okoz az antibiotikumnak ellenálló, úgynevezett szuperkórokozók számának növekedése. Elképzelhető, hogy a termeszkolóniákban fellelhető egyes ritka mikrobák az ember számára is hasznos, ismeretlen vegyületeket tartalmaznak.