Mindeddig egyetlen hasonló épségű lelet került elő: 1900-ban találtak meg a Berezovka folyó partján egy kifejlett állatot, de annak néhány végtagja hiányzott.
A Berezovka-mamut kitömött állapotban a szentpétervári természettudományi múzeumban csodálható meg.
A jelenleg szóban forgó, Jukának elnevezett tetemet Jakutföldön, a Laptyev-tenger partján egy jégfalba fagyva találták mintegy a víz felett függve.
Vaszilij Gorohov, a közösség vezetője úgy rendelkezett, hogy fűrészeljék ki a jégből, és rejtsék el egy jégbarlangban. Ezt olyan sikeresen megoldották, hogy a lelet híre csak a napokban látott napvilágot.
A jukagirok, amikor megtudták, hogy a leletért ötezer rubel jár, közölték, hogy legalább egymillió rubelt kérnek, különben inkább saját maguk fogják mutogatni.
Alekszej Tyihonov, a szentpétervári Zoológiai Intézet mamutbizottságának titkára a lapnak elmondta: az északi kis népeknek valóban joguk van valami haszonra szert tenni a hasonló leletekből. “Amit azonban a jukagirok most csináltak, az kritikán aluli. Valószínűleg végleg tönkretették a leletet, mert ennyi idő alatt már rég kiolvadhatott. Ráadásul a kutatókat a közelébe sem engedték” – panaszolta.
A TUDÓSOK CSAK MINTÁT VEHETNEK
Gorohov, akit hiába próbáltak rábírni, hogy bemutassa a mamutot a tudósoknak, a minap maga fordult a tudományos akadémia helyi részlegéhez azzal, hogy kész együttműködni a tudósokkal.
Pusztán ahhoz járult azonban hozzá, hogy mintákat vegyenek a lágy szövetekből. Ezek segítségével anatómiai-morfológiai elemzés készül majd, és meghatározzák majd Juka korát is. A kutatók szerint az egyed 10-15 éves lehetett, amikor elpusztult, és ez minden bizonnyal több tízezer évvel ezelőtt történt.
Gorohov szerint nőstényről van szó, ezért is nevezte el lánya és a jukagir nép tiszteletére Jukának.
A lap szerint csak találgatni lehet, mi lesz a “mamutvadászat” vége. A fagyott anyag kivitelét törvény tiltja Oroszországban, és amikor a Ljuba nevű mamutbébit különféle vizsgálatok céljából külföldre vitték, egymillió dollárra biztosították.
A lap értesülése szerint augusztusban indul tudományos expedíció Jukához, ebben a jakutföldi paleontológusok mellett francia és japán kutatók is lesznek.
A jukagirok az örök fagy vidékének egyik legrégibb népe.
Valaha 13 törzsben éltek, de létszámuk folyamatosan csökken a cári gyarmatosítás óta, ma már alig több mint ezren vannak, és nem is tartják nyilván, mely törzsből valók.
Összesen két nyelvet beszélnek, feltélezhető, hogy távoli nyelrokonaink lehetnek. Mindkét nyelvük a kihalás szélén áll. Elsősorban rénszarvastenyésztéssel foglalkoznak, vadásznak és gyűjtögető életmódot folytatnak.
Sokan asszimilálódtak, részben vallási téren is, de a sámánizmus még ma is él köreikben. Ha egész mamuttetemeket ritkán találnak is, mamutcsontok, agyarak bőven fellelhetők ezen a vidéken, olyannyira, hogy egész kis iparművészeti ágazat foglalkozik kizárólag a csontok faragásával.
A híres moszkvai Milliomosok Vásárán a legdrágább holmik között szerepelnek a mamutkoponyák és a mamutcsontból faragott tárgyak.
AJÁNLOTT LINKEK:
A legtávolabbi esetleges nyelvrokonaink (nyest.hu)
Az uráli népek őshazája és őstörténete (ELTE)
Így élnek a jukagirok (Wikipedia)
