A középkori olasz matematikus Leonardo Fibonacci a 13. században terjesztette el az arab számokat Európában.
Ő volt az első, aki a már Indiában ismert a természet rendjét leíró számsorozatot Európával megismertette. Ehhez pedig szüksége volt a nyulakra, ugyanis egy nyúlcsalád szaporodásával szemléltette, miként kapcsolódnak egymáshoz a sorozat tagja.
A Könyv az abakuszról című művében gyakorlófeladatként adta fel a nyulas példát, mely így szólt:
Hány pár nyúl lesz valahány hónap múlva, ha feltételezzük, hogy
– az első hónapban csak egyetlen újszülött nyúlpár van;
– az újszülött nyúlpárok két hónap alatt válnak termékennyé;
– minden termékeny nyúlpár minden hónapban egy újabb párt szül;
– és a nyulak örökké élnek?
SZÁMOLJ A NYULAKKAL!
Adjuk össze mindig az aktuális szám előtti értékeket! A sorozat első két számjegye 0 és 1. Ha ezeket összeadjuk, még mindig 1-et kapunk. Ha azonban a 1+1-et adjuk össze már 2-t, ha a 2+1-et, akkor 3-at és így tovább. A sorozat a következőképpen fog kinézni:
0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89…
Ábrán nyúlpárokkal szemléltetve:
A Fibonacci-számok érdekessége, hogy az aranymetszéshez közelítenek. A virágszirmok száma gyakorta Fibonacci-szám. Bartók Béla pedig úgy használta komponálás közben, hogy sohasem hallott a végtelenül szaporodó nyulakról.
AJÁNLOTT LINKEK:
Bővebben a Fibonacci számokról (Wikipedia)
