A kaliforniai Berkeley Egyetem kutatásai azt bizonyítják, hogy a legtöbb ember még mindig az anyagi javakkal hozza összefüggésbe a művelt, tudomány iránt nyitottabb emberek viselkedését.
Amerikában száz főiskolai hallgatót vontak be abba a pszichológiai tanulmányba, ami a sztereotípiákat kutatta.
Az ember jellemzőit az emberek első látásra a nemből, bőrszínről vonják le. Így tettek a diákok is. Ezután jön a társadalmi, gazdasági státusz meghatározása a külső alapján pl. az öltözködés, ékszerek, mobiltelefon.
A kísérletben a hallgatók nagy részénél viszont azt tapasztalták, a külső megjelenést felülírhatja ezt abban az esetben, ha az illető, akit megítélnek “művelten” viselkedik és “okoskodik”.
A megítélésnél ilyenkor szemkontaktus, gesztikuláció, mimika játszik szerepet. A testbeszéd és a túl udvarias viselkedés is árulkodó lehet. Mindez megmutatja azt, hogy mennyire “tanult” az az ember, akivel beszélgetünk, és ebből vonunk le következtetéseket a társadalomban betöltött pozíciójára is, amely nem feltétlenül igaz.
Az új kimutatás alapján az értelmiségi létet sokan anyagi javakban is gazdagnak hiszik. Azaz az amerikai diákok igaznak vélik azt az előítéletet, mely szerint, akik szeretik a tudományt azoknak sok a pénzük és sznobok.
A hamis előítéletekből számos pszichológiai konfliktus származhat.
Michael W. Kraus és Dacher Keltner egyik tanulmányában kimutatta, hogy a gazdag gyermekeknek éppen hogy kevésbé kell udvariasak lenniük, mint a szegényebbeknek. Viselkedésben a gazdagabb szülők csemetéi többet megengedhetnek maguknak, mint alacsonyabb társadalmi osztályba tarozó társaik
A legtöbb esetben ne higyjünk első benyomásainknak. Nem feltétlenül igaza, hogy sznob az, aki szereti a tudományt. A tudomány kedvelése nem határozza meg a társadalomban betöltött státuszt.
