A Bécsi Egyetem Pszichológiai Alapkutatások Intézetének szakértő csoportja több mint 3000 fős tesztcsoporton végzett 39 kutatás elemzése után nem tudta bizonyítani a zene hatását a térbeli képzelőerőre.
1993-ban az amerikai Frances H. Rauscher pszichológus publikált tanulmányt arról, hogy Mozart zenéjének hallgatása fokozza az intelligenciateszteken nyújtott teljesítményt.
Megjelenése után a cikk hatalmas visszhangot váltott ki, Mozart zenéjét a gyerekek intelligenciájának növelésére szolgáló csodaszerként ünnepelték. A tanulmány oda vezetett, hogy tudósok különböző szakterületekről a zene emberre és állatra gyakorolt hatásait vizsgálták eltérő eredménnyel.
Az amerikai pszichológus állításait a bécsi kutatók metaanalízise nem erősítette meg – derült ki az Intelligence című tudományos folyóiratban közölt tanulmányukból.
“Mindenkinek ajánlom Mozart zenéjét, de a kognitív teljesítőképesség javulásához fűzött elvárások nem teljesülnek a komponista műveinek hallgatásától” – fogalmazott Pietschnig.
A Mozart-hatást nemrég amerikai szakemberek a népszerű pszichológia legnagyobb téveszméinek rangsorában a hatodik helyre tettek.
