El Salvador, a világ első országaként 2021-ben törvényes fizetőeszközzé tette a Bitcoint, az elmúlt három évben pedig már geotermikus erőforrásait is bevetette a bányászathoz. A közép-amerikai nemzet az elmúlt három évben 474 Bitcoint bányászott ki, amellyel összesen már 5750 fölött járnak, ami mai árfolyamon 145,5 milliárd forintot jelent, írja az Interesting Engineering.
Amikor 2021-ben Nayib Bukele elnök hivatalos fizetőeszközzé tette a Bitcoint, a kormány úgy kezdte promótálni a kriptovalutát, hogy 30 dollár, vagyis nagyjából 10 ezer forint értékű Bitcoint adott mindenkinek, aki digitális pénztárcát hozott létre. Egy évvel később úgy tűnt, hogy a kísérlet csúfos kudarcot vall, mivel a becslések szerint csak a felhasználók 14 százaléka használta a Bitcoint fizetőeszközként.
Ennek ellenére a Bukele-kormány megőrizte hitét a Bitcoinban, és a kriptovaluta piac összeomlásakor is folyamatosan vásárolta és bányászta a digitális pénzt. Noha a lépés forradalmi volt, több szervezet is tiltakozott ellene: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a környezetvédők felemelték a szavukat, utóbbiak érve az volt, hogy a bányászat túlzottan energiaigényes. És mivel a fosszilis tüzelőanyagok biztosítják az energiaigény legnagyobb részét, jelentősen hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátás emelkedéséhez.
A vulkánok földjeként is emlegetett ország a Tecapa sztratovulkán által termelt geotermikus energiát használta a Bitcoin-műveletek működtetésére. A vulkán teljes teljesítménye körülbelül 102 MW, amelyből a Bukele-kormány 1,5 MW energiát különített el a Bitcoin bányászatára.
A kriptovaluta piac ismételt felfutása miatt a kormány olyannyira elkötelezetté vált, hogy már egy Bitcoin City felépítésére vonatkozó tervekkel is előállt. Ilyen, dedikált bányászvárosokból pedig akár több is lehet, az országban ugyanis jelenleg 20 vulkán működik.
