Getty Images
Tech

Így szoktatható le a gyerek a kütyüfüggőségről

Míg egy-két évtizede a gyerekek többsége még aktívan, sportolással töltötte szabadidejét, a mai fiatalok számára leginkább a televíziók, a tabletek és a játékkonzolok előtt töltött órák számítanak szórakoztató kikapcsolódásnak. A tizenévesek becslések szerint közel 8 órát bámulják az okoseszközöket naponta, de már az öt év alattiakat is egyre inkább érinti a digitális függőség. A következmény lehet alvás- és hangulatzavar, koncentrációs nehézségek, látószervi károsodás, elhízás és mentális betegségek.

Az online hobbik mellett tehát érdemes a szülőknek offline programokat is kitalálni a gyerekeknek, főleg nyáron.

A kütyük a kicsik és a tizenévesek számára ma már a szórakozás és kikapcsolódás elsőszámú forrásait jelentik, melyek meghatározzák hogyan kapcsolódnak egymáshoz és a világhoz. A pandémia és a lezárások pedig még inkább kiélezték a digitális kitettségüket: az általános iskolások képernyőideje átlagosan 83, a tinédzsereké pedig 58 perccel nőtt, de megdöbbentő módon már a 2 év alattiak 75 százaléka is gyakrabban találkozik okoseszközökkel, mint az ajánlatos lenne. Napjainkban egy átlagos tinédzser évente 114 napot tölt a képernyők előtt.

A legfrissebb szakértői becslések szerint a kicsik hét éves korukra már összesen közel 1 évet töltöttek a képernyők előtt, többet, mint az iskolában ülve.

Így tehát jelentős hatással van a fejlődésükre a mindent átszövő digitális környezet. Könnyen alakulhat ki függőség, amely mind fizikai, mind pedig mentális tüneteket produkálhat.

Getty Images

Nyilvánvaló, hogy digitális kitettségünk a jövőben sem fog csökkenni, inkább fokozódni, melynek számos pozitív hatását is érezhetjük a mindennapokban, így a teljes elutasítás nem járható út a szülők részéről sem. Érdemes viszont az okoseszközök használatát ésszerű és egészséges keretek közé szorítani

– mondja Hortobágyi Ágoston digitális stratéga, aki szeptembertől Digitális Szülő Képzéssel is segíti azon felnőtteket, akik szeretnék a gyermeküket tudatosan elindítani az okoseszközökkel elárasztott világban. A szakember néhány tippet is összegyűjtött a szülőknek, amellyel csökkenteni lehet a gyerekek képernyőfüggőségét:

1. A jó példa ragadós

A változások mindig a szülőkkel kezdődnek. Ahhoz, hogy támogassuk gyermekünket a digitális függőség leküzdésében, meg kell mutatnunk saját elkötelezettségünket. Nyúljunk tudatosan kevesebbszer a mobilunkhoz, ne használjuk háttérzajként a televíziót és a közös családi étkezésekből is zárjunk ki minden okoseszközt.

2. Kell egy kis kikapcs

A szakértők szerint az összesített kütyühasználattal szemben sokkal fontosabb arra figyelni, hogy egyhuzamban mennyit vannak a kicsik a képernyők előtt. Iktassunk be tudatosan a szüneteket: 10 év alattiaknak írjunk elő egyórás kikapcsot minden 40 perces okoseszköz-használat után, idősebbekkel pedig maximum egy-másfél óra után tartassunk pihenőt.

3. Alvás előtt szigorúan tilos

Jól ismerjük már az okoseszközökből áradó kék fény káros hatásait az éjszakai regenerációnkra, de minden hiába, mindannyian szeretjük még az ágyban is nyomkodni a mobilunkat. A legjobbat akkor tesszük, ha minden elektronikus eszközt száműzünk a hálószobából és 60 perccel lefekvés előtt már semennyi képernyőidőt nem engedélyezünk –

különösen fontos ez a fejlődésben lévő szervezet számára.

4. Meg kell tanulni unatkozni

A digitális kütyükből soha nem tapasztalt mennyiségű információ és impulzus árad, ennek köszönhetően a mai gyerekek egyszerűen nem is ismerik az unatkozás fogalmát. Higgyük el, hogy ha egy kicsit a stimuláló okoseszközök nélkül hagyjuk a gyerekeket, szépen lassan megtanulják kitölteni a rendelkezésükre álló időt. Jöhetnek a sportok, kártyázás vagy rajzolgatás, bunkerépítés párnákból vagy akár egy az életkoruknak megfelelő olvasmány is.

5. Pont egy app segít?

Természetesen ma már lehetőségünk van olyan alkalmazásokat telepíteni a kicsik mobiljára vagy tabletjére, melynek segítségével beállíthatjuk és megszabhatjuk, mennyi időt tölthetnek az okoseszközükkel. Ezen kívül letölthetünk nekik olyan programokat is, melyekkel nem csupán szórakozni, de közben tanulni is tudnak: a logikai- vagy memóriajátékok még akár hatékony szövetségeseink is lehetnek.

A legfontosabb taktika azonban a nyílt és őszinte kommunikáció lehet gyermek és szülő között.

Magyarázzuk el a kicsiknek, miért nem jó ötlet sok időt tölteniük a képernyők előtt, érdeklődjünk, hogy mivel szeretnek foglalkozni az online térben és a rájuk leselkedő veszélyekre is hívjuk fel a figyelmet. Ha esetleg „csaláson” kapnának minket, ne tagadjuk, inkább ismerjük be, hogy megszegtük a saját magunk által állított szabályokat, de tanuljunk a hibánkból. Senki sem tökéletes, de a gyerekkel szövetségben egy egészségesebb és kiegyensúlyozottabb életet alakíthatunk ki a digitális korban is.

Ajánlott videó