Ahogy mi is beszámoltunk róla: a koronavírus miatt a felsőoktatási intézmények épületei határozatlan időre bezárnak, addig távoktatásban kell zajlania a tanításnak, melynek feltételeit március 23-ig kell megteremteni. A magyar egyetemek egyelőre még küldtek tájékoztatást a hallgatóknak arról, hogy gyakorlatban ez miként fog zajlani.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken azt is bejelentette: nem csak a felsőoktatási intézmények, de a többi iskola is bezár Magyarországon. Hétfőtől új munkarend lép életbe, a diákoknak otthon kell maradniuk, a tanárok digitális eszközökkel folytatják a tanítást akár otthonról, akár az iskolából. Az Oktatási Hivatal honlapján szombaton közzétették a koronavírus-járvány idejére kínált digitális munkarendhez az ajánlásokat, amiben felsorolnak egy sor online adatbázist, segédanyagot is.
A rendeletet követően számos szakmai és civil szervezet kezdett gyűjtőmunkába, mely során online kapcsolattartásra, jegyzetelésre, gyakorlásra, tesztkészítésre és szavazásra, online prezentációra, vagy akár konferenciahívásokra alkalmas applikációk listáját tették közre. Az az M5 közszolgálati adó minden hétköznap oktatási tematikájú műsorokat sugároz majd, amiket a Médiaklikk portálon keresztül is elérhetővé tesznek.
Sokakban felmerült a kérdés, hogy vajon felkészült-e a hazai populáció a digitális oktatásra való ilyen gyors átállásra? Az Ipsos még 2019 októberében felmérte a hazai gyerekes háztartások eszközellátottságát, a gyerekek és a szülők digitális affinitását, eszköz- és alkalmazáshasználati szokásait és online ismereteit. A kutatás célcsoportját képező gyerekes háztartások gyakorlatilag mindegyike rendelkezik televízió-előfizetéssel (közel 100%-os arány). A gyerekes családokban az internethozzáférés minden formája dinamikus növekedést mutat az elmúlt évekre visszatekintve.
A főváros kiemelkedő penetrációs értékeivel (100%-os internetellátottság a gyermekes családokban) a kelet-magyarországi régió, valamint a kis települések háztartásai állíthatók szembe: ezen az országrészen, valamint településkategóriában egyaránt átlagosan 95%-os érték mérhető – tette közzé felmérésének főbb megállapításait az Ipsos.
A hagyományos mobiltelefonok erős visszaesése mellett az okostelefon penetráció 98%-ra emelkedett a 8-17 éves gyerekes háztartásokban, míg saját készüléket a kiskorúak 79%-a használ. Tízből kilenc család rendelkezik PC-vel vagy laptoppal, fele tablettel. Nagy növekedés mérhető az okosórák, a bluetooth hangszórók és okostévék penetrációjában 2016-hoz viszonyítva.
Bár az internetelérés közelít a „közmű jelleghez”, a saját digitális eszközök birtoklása nem azonos arányban jellemzi a teljes gyerekpopulációt: a családok anyagi helyzete erős hatással van a gyerekek saját eszközparkjára,
A magyar gyerekek magabiztos digitális tudással rendelkeznek, és az általuk használt telefonfunkciók használatának gyakorisága (a hagyományos telefonfunkciók kivételével) tovább erősödött a korábbi mérésekhez képest.
A legnépszerűbb alkalmazások használatát a gyerekek körében tesztelve jelentősen eltérő értékeket mért a cég. A 15-17 éves kamaszok 50-75%-os többségének eszközein megtalálható a Facebook, a Messenger, az Instagram, Viber és a Gmail. A legkisebbek alkalmazáshasználata ugyanakkor jelentősen elmarad ettől.
Audiovizuális tartalmak kínálatában az RTL Most, az HBO GO és a Netflix a legerősebb szereplők a magyar gyerekek körében. A Médiaklikk ismertsége 10%-os országos szinten, míg Nyugat-Magyarországon, vagy a felsőfokú végzettségű szülők háztartásában ennél jelentősen magasabb (14 és 17%).
A Médiaklikk közmédia portál használat egyelőre nem éri el az 1%-os értéket a 8-17 éves gyerekek körében még ezen, digitálisan nyitottabb családokon belül sem.
(Kiemelt kép: GettyImages)
