Tech hardverteszt

Az LG új OLED tévéje a középkategóriában is a csúcsot nyújtja

Korábban a témában:

Június végén már írtunk arról, hogy hazánkba is megérkeztek az LG idei okostévéi, és azóta lehetőségünk adódott egyet alaposabban is letesztelni. A nálunk járt 55 hüvelykes, C9 kódnevű modell az OLED panellel szerelt kínálaton belül a középkategóriát jelenti, 630 000 forintos árával hasonló tudású, ugyanakkor olcsóbb, mint a különleges dizájnt kapott W9 és E9 típusok, de a burkolat alatt található továbbfejlesztett Alpha9 processzornak köszönhetően jóval többre képes, mint a kedvezőbb áron kínált, az ősszel boltokba kerülő, az említett chipet viszont nem tartalmazó B9 típus.

A C9 elérhető 65 és 77 hüvelykes kivitelben is, és a tulajdonságai közül mindenképpen kiemelendő a 3840 × 2160 pixeles felbontás megjelenítésére képes OLED képernyő, aminél a második generációs Alpha9 processzor vezérelte mesterséges intelligencia optimalizálja a kép- és hangminőséget. A készülék emellé támogatja az egyre inkább elterjedő HDR10, HLG és Dolby Vision HDR szabványokat, illetve felszerelték HDMI 2.1 csatlakozóval is, ami főleg azoknak jó hír, akik videojátékhoz keresnek tévét.

Fotó: Marjai János / 24.hu

Ami bevált, azon felesleges változtatni

Dizájn tekintetében a dél-koreai gyártó nem nagyon variált a tavalyi C8-hoz képest, a különbség leginkább az ívelt, de valamelyest mégis szögletesebb talpban fedezhető fel, ami nemcsak jól néz ki, de a kialakítása szerepet játszik abban is, hogy a néző felé irányítsa a készülékből érkező hangokat. Ezt leszámítva a C9 külsőre teljesen minimalista, ami főleg az organikus diódákból felépülő OLED kijelzőnek köszönhető: háttérvilágítás híján a panel vékonyabb, mint egy okostelefon, kávák egyáltalán nincsenek,

a kijelzőt mindössze egy ízléses fekete fémkeret fogja közre.

A hátlapon ettől függetlenül ott a hagyományos „doboz” a vezérléshez szükséges technológiákkal, és értelemszerűen itt kapnak helyet a különböző csatlakozók is, amik – szinte – minden igényt kielégítenek. HDMI 2.1-ből összesen négyet kapunk (három oldalra néz, egy hátra), USB 2.0-ból hármat (egy oldalt, kettő hátul), és természetesen nem maradt le a fejhallgató csatlakozó, a digitális audió kimenet és a LAN sem, ahogy megtalálhatók a tévéadások fogadásához szükséges csatlakozók is. Vezeték nélküli technológiából pedig adott a wifi (802.11ac), az 5.0-s Bluetooth, illetve a nyár folyamán a gyártó 2019-es készülékein is elérhetővé válik az Apple-féle Airplay 2.

Fotó: Marjai János / 24.hu

Ezen a téren csak azért érheti kritika a gyártót, mert a 600 ezres tévét nem sikerült egyetlen USB 3.0-val sem ellátni, illetve a csatlakozópanel kissé idejétmúlt elrendezésébe is bele lehet kötni. Nem katasztrófa, de valaki fix, nem kihajtható konzollal szereli a falra a készüléket, akkor lényegében elvágja magát attól, hogy a későbbiekben hozzáférjen a hátra néző csatlakozókhoz.

Ha pedig már csatlakozók, érdemes kitérni a HDMI 2.1 portokra, amik nemcsak 48 GBps átviteli sebességre képesek, de támogatják a VRR (variable refresh rate) technológiát, a dinamikus metaadatokat HDR esetén, az eARC-t, és a minimális késleltetést biztosító ALLM-et (auto low latency mode) is. Utóbbi főleg a videojátékok esetében fontos, ahogy a VRR is, ami elméletben lehetővé teszi, hogy 120Hz-es képfrissítés mellett játsszunk 4K-ban. Azért elméletben, mert a HDMI 2.0-t használó csúcskonzolok (Xbox One X, PlayStation 4 Pro) még nem tudják ezt a lehetőséget kihasználni, ugyanakkor a tévé már simán képes lesz a 120Hz-et ígérő Xbox Project Scarlett és PlayStation 5 játékgépek kiszolgálására –

a C9 ilyen szempontból tehát abszolút időtálló.

Panaszra persze annak sem lesz oka, aki otthon Xbox One X-en vagy PS4 Prón játszik, hiszen a tévé simán hozza a 60Hz-et 4K-ban, és a 120Hz-et 1080p-ben, ami elképesztően sima játékélményt eredményez, ráadásul a késleltetés (input lag) is mindössze 14 ms körüli ezen a készüléken, ami az egyik legjobb eredmény, amire okostévé képes a jelenlegi piacon.

Beszáll a mesterséges intelligencia

Az LG évek óta élen jár az OLED panelek gyártásában, nem véletlen, hogy a Philips és a Panasonic készülékei is a dél-koreai gyártó képernyőivel kerülnek forgalomba. A kijelző technikai paramétereit illetően a C9 nem is nyújt különösebb újdonságot a tavalyi modellekhez képest, de ez koránt sem jelenti azt, hogy nincs fejlődés, hiszen a panelt meghajtó második generációs Alpa9 processzor bőven tartogat újdonságokat. Ilyen például, hogy gépi mélytanulással edzett mesterséges intelligenciával van felvértezve, ami valós időben képes elemezni a kijelzőn megjelenő képeket, és a betáplált több millió referencia alapján optimalizálja a képtisztaságot, a megjelenítendő részleteket, a színmélység, valamint a fényerő beállításokat – utóbbit a tévének helyet adó helyiség fényviszonyainak megfelelően kalibrálja a rendszer.

Fotó: Marjai János / 24.hu

A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy ezen a tévén nemcsak a megfelelő minőségű 4K-s filmek/sorozatok festenek jól a képernyőn, de az AI-nak köszönhetően az 1080p-s és 720p-s tartalmak is. Magyarán még az HBO GO-ról streamelt filmek és sorozatok sem bántják a szemet, hiába van 1280 x 720 pixel „kifeszítve” a 3840 × 2160 pixeles kijelzőre – a mesterséges intelligencia kifejezetten ügyesen tölti ki a hiányzó képpontokat. Az ennél is alacsonyabb felbontású, hagyományos tévéadásokkal ugyan ez a tévé sem tud csodát tenni, de a látvány még ilyen esetben is elfogadható, bár az mindenkinek gyorsan világossá fog válni, hogy a C9-et alapvetően már nem az ilyen műsorok fogyasztására tervezték.

A készülék képességeit akkor tudjuk igazán kihasználni, ha az egyre több 4K-s néznivalót kínáló Netflixet indítjuk el, esetleg UHD Blu-ray filmeket vagy megfelelő minőségű letöltött videókat nézünk rajta: a látvány ilyenkor egészen lehengerlő. Az OLED panelek legnagyobb előnye, hogy képes a tökéletes feketék megjelenítésére, a kontraszt is hibátlan, ráadásul egy ilyen képernyő élethűen adja vissza a színeket is.

A szemünk előtt zajlik a tévék csendes forradalma
Legalább akkora előrelépésnek vagyunk tanúi, mint amikor a folyadékkristály leváltotta a katódcsöves tévéket.

Utóbbi a legjobban úgy tesztelhető, ha A galaxis őrzői 2-t indítjuk el, lehetőleg 4K-s felbontásban, HDR-rel megbolondítva: James Gunn őrült látványvilágú, színpompás alkotása konkrétan lemászik a képernyőről, megmutatva, mekkora különbség van egy OLED és egy hagyományos LCD kijelző között. A képminőség viszont nemcsak a hollywoodi szuperprodukciók esetében kiváló: példának tökéletesek a netflixes a Stranger Things vagy a The Umbrella Academy című sorozatok, amik Dolby Visionnel megtámogatva kerültek fel a szolgáltató kínálatába, és az éjszakai jeleneteikkel még a szkeptikusokat is képesek meggyőzni arról, hogy igenis van értelme ennyi pénzt kifizetni egy tévéért.

DE MI AZ A HDR?

A HDR-t (High Dynamic Range) is támogató tévéknél a hagyományosnál nagyobb dinamikatartomány érhető el, sőt az átlagnál jobb részletesség is megjeleníthető. Egy hagyományos és egy HDR felvétel között a különbség az, hogy a HDR-es tartalomnál több részlet látszik a különösen sötét és a különösen világos részeken, így a kép egy normál felvételnél jóval színgazdagabbnak és természetesebbnek hat.

Habár a C9 maximum fényessége 780 nit körül alakul, ami elmarad egy Samsung-féle, hagyományos LCD technológiát használó kvantumpöttyös QLED tévéktől, de ez még mindig bőven elég arra, hogy a HDR10, a HLG és Dolby Vision technológiával felturbózott HDR tartalmak tökéletesen jelenjenek meg a képernyőn. És ez igaz a videojátékokra is, az Xbox One és a PlayStation 4 egyaránt támogatják a magas dinamikatartományú megjelenítést, és az így készült programok egészen lenyűgözően festenek az LG okostévéjén. Az egyetlen hátrány ezen a téren, hogy a C9 nem támogatja a HDR10+ szabványt, így az ilyen típusú HDR tartalmak esetében le kell mondanunk a formátum előnyeiről.

Hangban sem utolsó

Ahogy arra korábban is utaltunk, a C9 nem egy vastag készülék: a panel alig pár milliméteres, és a készülék a vezérléshez szükséges technológiát rejtő hátsó résszel együtt sem éri el az 5 centis mélységet. Ez alapvetően jó hír, ugyanakkor nem enged sok teret a hangrendszernek, ami meglepő módon ennek ellenére is egészen jól teljesít, pedig csak egy 40W-os, 2.1-es megoldásnak jutott hely.

Ez a mesterséges intelligenciának is köszönhető, ugyanis a korábban emlegetett processzor nemcsak a képminőségen tud javítani, de a hangzást is képes jó irányba megbolondítani.

Az első beüzemelést követően rögtön érdemes a Hangbeállítások menüpontra kattintani, majd azon belül kiválasztani One Touch Sound Tuning opciót, ami a nevéhez illően egyetlen gombnyomásra képes a nézőhöz és a tévének helyet adó helyiséghez igazítani a hangzást. A távirányító megfelelő gombjával aktiválva a rendszer a beépített mikrofonon keresztül felméri a terepet, és beállítja a legoptimálisabb értékeket. A pár pillanatot igénylő műveletet ráadásul le is ellenőrizhetjük, hiszen lehetőség van arra, hogy összehasonlítsuk a beállítás előtti és utáni hangélményt. Ami elsőre sima marketing bullshitnek tűnik, az itt tényleg működik, a változás akkor is érezhető, ha amúgy nem vagyunk vájt fülűek, a kalibrálást pedig bármikor újra el lehet végezni, ha esetleg átrendeznénk a lakást, vagy éppen költöznénk egyet.

Fotó: LG

És nem ez a C9 egyetlen újdonsága ezen a téren, ugyanis bekapcsolható az úgynevezett AI Sound mód is, ami a 2.1 csatornás hangot átkeveri virtuális 5.1-re. Ez persze csak trükk, és nyilván nem képes olyan hangélményt produkálni, mint egy valamire való 5.1-es hangrendszer, ugyanakkor a „csalás” működik, tényleg térhatás érzését keltő élményt kapunk, érezhetően erős basszussal, miközben a beszédhangok ugyanolyan tisztán szólalnak meg, mintha nem élnénk ezzel a trükkel.

Ezen felül a tévé támogatja a Dolby Atmos hangzást is, ami szintén külön bekapcsolható, és ebben az esetben is érezni a változást az alaphelyzethez képest, ugyanakkor ebben az esetben hatványozottan igaz, hogy ennek a funkciónak főleg akkor van értelme, ha rendelkezünk mellé egy normális hangrendszerrel, ami nem két hangszórón keresztül igyekszik térhatást bűvölni.

Egyéb okosságok

Okostévéről lévén szó, most sem maradunk operációs rendszer nélkül, ami a 2019-es LG készülékek esetében a WebOS 4.5-ös verzióját jelenti (ezt a tavalyi modellek már nem kapják meg), ami továbbra is az egyik legjobb tévés szoftver a piacon: pofás, gyors, átlátható és egyszerűen kezelhető a tévé mellé járó Magic Remote távirányítóval, amin ezúttal a Netflix mellett az Amazon Prime is dedikált gombot kapott.

A WebOS kapott néhány új funkciót, itt sem maradunk mesterséges intelligencia nélkül, hiszen az AI Preview például a tévénézési szokásaink alapján ajánl programokat. A legnagyobb újdonság viszont a Home Dashboard, ami központi felületként szolgálhat az olyan okosotthonos eszközök számára, amik ThinQ (ezek az LG saját termékei) vagy OCF kompatibilisek. A tévé emellé fel van szerelve a dél-koreai gyártó saját asszisztens szoftverével, aminek a távirányító megfelelő gombját lenyomva tehetünk fel kérdéseket vagy adhatunk utasításokat, továbbá a C9 kompatibilis a Google Asszisztenssel és az Amazon Alexával is – azaz ezekhez a rendszerekhez is beszélhetünk a távirányítón keresztül.

Fotó: Marjai János / 24.hu

A Google esetében viszont trükközni kell, hiszen ezt a funkciót csak akkor érjük el, ha a nyelvet angolra, a szolgáltató országot (LG Service Country) pedig Egyesült Királyságra állítjuk. Így már használhatóvá válik az asszisztens, és a távirányítón keresztül is adhatunk parancsokat a Google Home-ba kötött okos eszközeinknek (izzók, légkondi, okosporszívó stb.). Visszafelé ugyanakkor ez nem működik, hiszen az LG itthon hivatalosan (még) nem támogatja a Google rendszerét, így nincs lehetőség arra, hogy a C9-et felvegyünk a Google Home-mal irányítható eszközeink közé, és a keresőóriás okoshangszóróin keresztül például hangparanccsal sem tudjuk bekapcsolni a televíziót.

A kategória királya

Az 55 hüvelykes LG C9 legkedvezőbb ára a cikkünk írásának pillanatában 600 000 Ft, ami jelentős összeg, ugyanakkor ennyi pénzért egy kiváló OLED készüléket kapunk, ami nemcsak képminőség terén, de funkcióiban is csúcsot képviseli. Ha valaki megengedheti magának, hogy ennyi pénzt áldozzon egy tévére, az jó eséllyel nem fog csalódni ebben a készülékben, ha pedig valakinek ennél szűkösebb a keret, akkor érdemes egy pillantást vetni a tavalyi, C8-as modellre, ami ugyan nem rendelkezik a cikkünkben tárgyalt AI megoldásokkal, cserébe már 380 000 forint környékén hazavihető.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.