A mindennapokban egy teljesen átlagos, tízéves mosógépet használok, mosás után pedig kert híján a lakásban szoktam kiteregetni a ruhákat. Sajnos a magas páratartalommal évek óta küzdök, hiába a gyakori szellőztetés. Ezért felmerült bennem, hogy vennem kellene egy mosó- és szárítógép kombót (különálló szárító számára nincs hely), viszont annyira sok rosszat olvastam ezekről a masinákról, hogy
A tesztalany a Samsung nagyjából 270 ezer forintért árult Quick Drive mosó- és szárítógépe (egész pontosan a WD90N644OOW kódnévre hallgató modell) lett, ami attól okos, hogy wifin keresztül is lehet vezérelni, plusz van az ajtaján egy kisebb ajtó, amit a mosás megkezdése (és megállítása) után ki lehet nyitni, hogy bedobhassuk az esetleg kifelejtett zoknikat. Ahogy az összes többi hasonló készülék, ez is kondenzációs szárítást kínál – a jóval energiatakarékosabb és ruhakímélőbb hőszivattyús megoldást egyelőre csak különálló szárítógépekben találhatjuk meg.
A LEGFONTOSABB: TÉNYLEG JÓL SZÁRÍT?
Nos, ez a legfontosabb: bár előzetesen az ismerőseimtől annyi rosszat hallottam a kombinált mosó-szárítógépektől, hogy eleve a legrosszabbra készültem. Ehhez képest a mosógép teljesen jól teljesített: rendesen megszárított inget, pólót, farmert, ágyneműt és törülközőt is.
Ezzel a típussal hivatalosan 9 kilogrammnyi ruhát lehet mosni, és 5 kilót szárítani: a gyakorlatban nekem sikerült a kétszemélyes ágyneműhuzatot és a franciaágy lepedőjét is sikeresen megtisztíttatni és megszáríttatni vele, ami hatalmas adag ruhát jelent. Igaz, egyszer előfordult, hogy a centrifugálás közben az egyik takaróhuzat belsejébe csavarodott a lepedő, és ezért kicsit nyirkos maradt.
A mosógép menüjében a felhasználó maga állíthatja be, hogy milyen szintű szárítást szeretne: ha az energiahatékonyság a cél, van egy olyan opció, ami csak közel szárazra szárítja a ruhát – bár így nem lehet azonnal a szekrénybe helyezni a ruhákat, egy-két órán belül még most, télen is megszáradnak, mert épp csak nedves állapotban vehetjük ki őket a mosógépből.
NEM HÜLYESÉG A WIFI A MOSÓGÉPBEN…
Egy másik legenda, hogy ezek a gépek összegyűrik a ruhákat: ez részben igaz, bár a WD90-es esetében csak akkor jártam így, ha nem a megfelelő programot választottam. Például ha a kardigánok mellé raktam farmert, akkor az utóbbi nagyon gyűrött lett, míg a pólókkal és az ingekkel közös program után nem.
Itt jön képbe a wifi: a Samsung Androidra és iOS-re egyaránt letölthető Smart Things appjával vezérelhető a mosógép is. Az alkalmazással távolról, akár a metrón is megnézhetjük, hol tart a mosás. De nem ezért hasznos a kapcsolat, hanem azért, mert az appon keresztül pofonegyszerűen beállíthatjuk a mosóprogramot: csupán rá kell bökni, hogy épp milyen típusú ruhákat pakoltunk be (például színes vagy fehér póló, alsónemű, ing, kardigán, farmer stb.), és a gép automatikusan beállítja az optimális programot. Vannak egymással együtt nem mosható anyagtípusok, ezeket eleve nem is engedi kiválasztani az alkalmazás, például a farmernél külön jelzi, hogy érdemes lenne önmagában tisztítanunk.
Érdekesség ugyanakkor, hogy az alkalmazás gyakran a valós mosási és szárítási időnél jóval hosszabb időtartamot mutat számunkra. Ennek jó eséllyel az lehet az oka, hogy a szoftver minden esetben azzal számol, a maximális ruhamennyiséggel pakoljuk majd meg a dobot. Így fordulhat elő, hogy míg előzetesen hat és fél órát jelzett egy mosásra, addig a program két órával hamarabb lejárt.
…DE JÓL MEG TUD SZÍVATNI
De persze ami okos, az meg is tud szívatni – számomra legalábbis ez volt a tanulság. A tesztidőszak közepén három napot nem tartózkodtam otthon, majd hazaérve a mosógép valamiért többé nem akart a már beállított wifihez kapcsolódni, az összes eszköz újraindítása után sem. Ekkor a Smart Things appból eltávolítottam a vezérelt eszközök közül, hogy újra hozzáadhassam, ezt viszont nem engedte, mivel
Végül két nap elteltével (mire összeírtam a szükséges információkat és képernyőmentéseket, hogy továbbítsam a gyártónak), egy sokadik próbálkozásra újból hozzá tudtam adni a gépet a fiókomhoz, és többé nem is volt gond. azt leszámítva, hogy néha elfelejtettem megnyomni rajta a wifis vezérlés gombját, ami nélkül ugye nem lehet csatlakozni hozzá telefonnal.
A fenti problémát leszámítva az egy hónapos próba alatt kiválóan muzsikált a gép, egyedül a lepedőmosásra nem találtam megfelelő programot, akármit is állítottam, azt mindig rettenetesen összegyűrte a gép, pedig az ágyneműt nem. És persze arra is vigyázni kell, hogy kora reggel, kómásan ne rossz programot állítsunk be az adott ruhatípushoz, mert annak is vasalhatatlan gyűrődés lesz a jutalma.
A WD90-ről érdemes tudni azt is, hogy nagyon csendben dolgozik, és ez igaz a szárításra és a centrifugálásra is. Ezek a folyamatok csak akkor voltak zajosabbak, amikor a teljes két személyes ágynemű a gépben volt, az ennél kisebb adagok esetében egyáltalán nem.
NEM MINDEGY, MENNYI VIZET FOGYASZT A MOSÓGÉPE
A tesztet megelőzően alaposan szétnéztem a hazai boltokban, és azt tapasztaltam, hogy nincs könnyű helyzetben, aki hozzám hasonlóan szárítós mosógépet vagy akár különálló szárítógépet keres magának. Ennek az elsődleges oka, hogy sok esetben nem csak a kereskedőknél, de még a gyártók oldalán sincs megadva, vagy nagyon el van rejtve a különböző gépek fogyasztása.
Ebből derül ki, hogy az adott mosó-szárítógép mennyi áramot fogyaszt mosásra, mennyit, ha szárítunk is vele (maximális töltettel), valamint egy teljes mosás-szárításhoz hány liter vizet használ fel, mivel ez is eltérő mértékű: míg az egyik gép beéri 96 literrel, a másik 126 liter vízet használ fel, ami mosásonként 10-20 forint különbséget jelent az átlagos nagyvárosi vízdíj esetében.
Egy átlagos mosás 0,5-1,2 kilowattóra körüli áramot fogyaszt, míg a Samsung WD90-es 6,12 kilowattóra áramot használ fel egy teljes mosás-szárításra. Egy kisebb mennyiségű ruha mosását és szárítását kínáló kombi gép 4,5 kilowattórával is beéri. A gyártónak egyébként vannak kisebb modelljei is mosó-szárítógépből, a négy kiló ruhát szárítani képes WD70-es típus például csak 4,76 kilowattórát fogyaszt, bár csak kevesebb ruhát képes szárítani.
Mit jelent ez forintban?”
(Az egyszerűség kedvéért az ELMŰ/ÉMÁSZ bruttó 37,55 forintos normál nappali díjszabásával számoltam, amit pontosan 1 kilowattórányi elektromos áram felhasználásáért kell fizetnünk.)
Egy normál, szárítás nélküli mosás áramdíja 20-40 forint körüli, a kisebbik WD70-es mosógéppel egy mosás-szárítás áramdíja 178,7 forint, míg az általam próbált WD90-essel 229,8 forint, vagyis minden egyes használat 51 forinttal többe kerül. Ha hetente háromszor használjuk a gépet, ez már 150 forintot jelent, ami éves szinten már 7800 forintot jelentő differencia. Ha pedig tíz évig használjuk a gépet, ez 78 ezer forintot jelent, vagyis egy új gép árának harmadát/felét.
NÉHA A NAGYOBB GÉP A GAZDASÁGOSABB
Az árkülönbség viszont csak a saját esetemre (aki egy-két főre szokott mosni) igaz, egy háromgyerekes párnak már valószínűleg épp a WD90-es lenne a gazdaságosabb választás, mert ebben egyszerre több ruhát tudnak kimosni, így nem kell feltétlenül kell kétszer elindítani a gépet egymás után.
Egyértelmű, hogy egy kombinált gépet nem lehet környezetbarát módon használni, mert mindenképpen sok áramot fogyaszt: esetleg az lehet alternatíva, hogy tavasszal vagy nyáron csak mosásra használjuk, ősszel és télen pedig már szárítunk is vele, amikor sokkal többet vannak nyitva az ablakok.
Ha van hely a lakásban, jobb választás egy hőszivattyús, különálló szárítógép: bár ebbe külön át kell pakolni a frissen mosott, még nedves ruhát, de egyszerre nagyobb adag ruhát is képes szárítani, másrészt alacsonyabb hőfokon dolgozik, így kisebb az esélye, hogy összemennek tőle a ruhák.
Az egy hónapos teszt alatt nem igazán akadtak erősen szennyezett ruháim, így a Samsung mosó-szárítógép mosási képességeit nem tudtam túlságosan próbára tenni, ezen a téren annyi negatívumot tapasztaltam, hogy néhány pólóm egy kissé összement az első kísérletezgetések során, amikor valószínűleg nem megfelelő programmal mostam ki őket. A hibajelenséget leszámítva a wifis mosásbeállítási funkciót is nagyon hasznosnak tartottam, szerintem az ehhez hasonló megoldások sokkal egyszerűbbé teszik a háztartási gépek használatát.
