A kütyüexpón zárt ajtók mögött tekintettük meg a két készüléket, amiket a Master elnevezéssel illetett a Sony, méghozzá azért, mert az új X1 Ultimate processzorral olyan megjelenítést ígérnek a filmek, sorozatok és egyéb tartalmak esetében, ahogy azt a filmkészítők eredetileg megálmodták.
Hogy ez pontosan mit jelent? A profi körülmények között készült különböző alkotások (hollywoodi filmek, sorozatok, dokumentumfilmek stb.) a legmodernebb technológiával készülnek, és az utómunka során az alkotók az átlagosnál kifinomultabb eszközök és speciális kijelzők segítségével állítanak be szinte minden képkockát (színek, árnyalatok, árnyékok és még sorolhatnánk), amit még a legmodernebb készülékek sem feltétlenül úgy adnak vissza, ahogy azt a szakemberek valójában szerették volna.
Ezen igyekeznek változtatni a vadonatúj Master-szériás készülékek, amik a legtapasztaltabb mérnökök által kifejlesztett minőségellenőrzési rendszer betartásával igyekeznek elérni, hogy
Berlinben ebből konkrét ízelítőt is kaptunk: egy vaksötét szobában a Sony szakemberei egy profi stúdiómonitor és a konkurencia csúcskészülékeinek beiktatásával, szinkronban vetítve prezentálták, hogy miben nyújt többet egy Master-jelzővel ellátott készülék, mint a jelenlegi tévékínálat kiemelkedő darabjai.
Habár azzal tisztában vagyunk, hogy az ilyesmit illik fenntartásokkal kezelni, de a bemutatón azért elég jól látszott, hogy az AF9 és a ZF9 egyaránt képesek voltak hozni a profi monitoron vetített filmek eredeti képi világát, míg a felvonultatott konkurencia esetében szabad szemmel is jól látható volt az árnyalatokban, színekben, fény és árnyék esetében jelentkező különbség.
Az persze más kérdés, hogy egy átlag felhasználót vajon mennyire zavar az eltérés, illetve mekkora igény van az eredeti elképzeléshez tökéletesen hű képre, de ha valakinek fontos, hogy a kedvenceit így nézhesse, akkor a Sonynak már erre is van lakossági forgalomba kerülő megoldása.
CSÚCSTECHNIKA
Ahogy a bevezetőben is említettük a Master-széria egyik készüléke OLED technológiát használ: a Sony tavaly dobta piacra az első ilyen panelt használó okostévéjét, amit le is teszteltünk, és alapvetően meg voltunk elégedve vele. Ennek a modellnek az idén érkezett „kistestvére” AF8 néven, és a sorozatnak a folytatása az AF9, ami a tavalyi változathoz hasonlóan állvány nélkül érkezik, a képernyő 5 fokban dől hátrafelé, és a kijelzőt tartó támasz ezúttal is része a speciális hangrendszernek.
Az Acoustic Surface névre hallgató megoldás tavaly debütált az A1-ben, és egy egészen parádés kialakítású technikáról beszélünk, ugyanis a hang a panelből érkezik, méghozzá rezegtetéssel, amit a hátlap jobb és bal oldalára erősített Actuator névre keresztelt eszköz hajt végre. A kijelző valóban vibrál, megérintve tisztán érezhető, és bármilyen hihetetlen, ez a megoldás kiváló hangzást eredményez.
Az AF9-ben már ennek a rendszernek a továbbfejlesztett változata kapott helyet: az Acoustic Surface Audio+ esetében már hangvezérlő került a képernyő középső részére is, valamint kibővült egy extra mélysugárzó csatornával, így a tévé önmagában már egy 3.2 csatornás hangrendszert biztosít.
A középső hangvezérlő a mozitermekben is hallható módon váltja fel a középső hangszóró szerepét az AT (akusztikailag átlátszó) képernyő mögött. A három hangvezérlő és az oldalirányba fordított mélynyomók segítségével az AF9 átlagon felüli hangélményt biztosít, ráadásul a tévé rendelkezik egy középsugárzó üzemmóddal is, amit bekapcsolva az Acoustic Surface Audio+ technológia átveszi a középsugárzó szerepét a már meglévő házimozi rendszerben, tovább fokozva a kiváló hangzást.
Az AF9 emellett természetesen 4K-s, támogatja a HDR10, Dolby Vision és HLG HDR-formátumokat, illetve olyan képminőség javító technológiákkal van felszerelve, mint a Pixel Contrast Booster, az objektumalapú Super Resolution és HDR remaster, illetve a Super Bit Mapping 4K HDR és a párhuzamos adatbázis-feldolgozás, ráadásul a tévé már 8.0-s Android TV operációs rendszerrel kerül a boltokba.
AZ LCD SEM HALOTT
A csúcskategóriát jelentő AF9 mellett a háttérvilágításos LCD technológiát használó ZF9 is megkapta a Master minősítést, és a Sony bemutatóján ez a készülék is az OLED típushoz hasonlóan jól teljesített a konkurenciával szemben. Különleges hangrendszert ebben az esetben ugyan nem kapunk, de az X-Wide Angle technológiának hála sokkal kevésbé zavaró a betekintési szög függvényében változó képminőségromlás, továbbá az X-Motion Clarity fejlesztés által a Sony a fényerő csökkentése nélkül képes redukálni az elmosódást, így a kategórián belül kimagasló képminőséget kapunk.
Mindennek persze ára is van, hiszen a szeptemberben forgalomba kerülő új Master-szériás okostévék az abszolút prémium kategóriát képviselik: a 75 colos ZF9 1,5 millió forinért vihető haza, míg a 65 colos verzióért 950 000 forintot kell leszurkolni. Az OLED paneles A9F-ből az 55 colos modell kerül 950 000 forintba, míg a 65 colos változatért már 1 250 000 forintot kell fizetni.
Ha viszont valakinek nincs ennyi pénze, vagy beéri kevesebbel, annak még mindig ott a szintén idei A8F, ami ugyan nem rendelkezik az X1 Ultimate processzor biztosította előnyökkel, cserébe viszont az 55 colos verzió már 670 000 forinttól beszerezhető – ez ugyan még mindig rengeteg pénz, de az OLED paneles készülékek ára általában ennyi, és a Sony tévéje egyértelműen a felső kategóriába tartozik.
