Tech

Apró pókrobot mászkálhat hamarosan a testében

A lágyrobotok korszaka lassan elérkezik: ezek az eszközök képesek olyan feladatokat is elvégezni, amelyek nagy precizitást igényelnek, ezért óriási szerepük lehet például az orvostudományban is. Az egyik legújabb versenyző ez az apró pókrobot, amely teljesen szilikonból készült, és folyadék segítségével változtatja az alakját.

A pávapókok a természet igazi kis kincsei: azon túl, hogy gyönyörű színeik vannak, ami a pókok között azért elég ritka, elképesztően apró mozdulatokra képesek, és rengeteg függetlenül szabályozható szabadságfoka van a testüknek. Ezzel tökéletes mintapéldaként szolgálnak a lágyrobotokhoz, amelyek tervezése még mindig kicsit gyerekcipőben jár, pedig óriási lehetőség van bennük.

Folyadékkal és levegővel origamiszerűen hajtogatható

A Harvard Egyetem kutatói most a pávapókokból inspirálódva egy olyan lágyrobotot alkottak meg, amelyet elsősorban folyadék hajt, és ennek segítségével változtatja az alakját is. Innen ered az eljárás egyébként nem túl egyszerű neve is: Mikrofluidikus Origami Újraterhelhető Pneomatikus / Hidraulikus eszköz (Microfluidic Origami for Reconfigurable Pneumatic/Hydraulic, MORPH). A robot apró, mindössze 2,5 centiméteres testén különböző folyadékok folynak át, ezek segítségével a kutatók úgy tudják formálni a testét, ahogyan szeretnék. A folyadék lehet egyszerű víz is, és az eszköz ilyenkor újraformálható, vagy olyan is, ami külső inger (például hő vagy UV-fény) hatására megszilárdul, így pedig az biztosítható, hogy a pók megmarad egy adott formában. 

Persze ez az apróság még nincs kész a bevetésre – ahhoz, hogy valóban például orvosi célokat szolgáljon, még kisebbnek kell lennie, és további tervezést igényel. A kutatók a megalkotásával csak a módszert akarták tesztelni, amit sikerült is. A pókrobot egyébként kizárólag szilikonból áll, és úgy csinálták, hogy 12 különböző szilikonréteget alkottak meg, amelyeken a számítógépes chipekhez hasonló mintázatot hoztak létre. Ezeket aztán egy nagyon precíz eljárással egymásra illesztették. Így jöttek létre a robotban az úgynevezett beágyazott mikrofluidikus áramkörök: azok a járatok, amelyeken a folyadék folyik, és amelyek meghatározzák, hová mozog, és hogyan hajlik az eszköz.

Az eljárás egyszerűnek tűnik, de a kutatók szerint egyáltalán nem az: elképesztő precizitás kell ahhoz, hogy a rétegek pontosan illeszkedjenek egymásra, hiszen ezek az áramkörök valójában vékonyabbak, mint egy emberi hajszál.

Mire lehet használni ezeket a robotokat?

A lágyrobotok valószínűleg a jövőben a legnagyobb hasznot az orvostudományban nyújtják majd. Szintén a Harvardról érkezett kutatók készítettek már olyan eszközt, ami képes lehet bizonyos ideig vért pumpálni a szívünk helyett, ami azoknak lehet nagy segítség, akik szívelégtelenségekben szenvednek – ez pedig az egyik leggyakoribb halálok szerte a világban. De tudósok abban is egyetértenek, hogy az emberi testbe egyébként is csak lágyrobotokat érdemes küldeni, legalább is a legtöbb esetben – ezeknek ugyanis végtelen lehet a felhasználási lehetőségük.

De lehet lágyrobotot használni bármilyen olyan területen, amelyhez precizitás és óvatosság kell: a keményvázas robotok ezt általában nehezen oldják meg. Minden olyan dologra lehet lágyrobotot használni, amit mi, emberek meg tudunk csinálni, de a keményvázas eszközök nem. A törékeny áruk kezelése lehet például még ilyen felhasználási terület.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik