Ha most nem lépünk, teljesen lemaradunk az oktatás digitalizálásával. Ha a jelenlegi szinten marad a digitális írástudás – ami már a munkaerőpiacon való érvényesülés egyik alapfeltétele -, annak közvetett módon súlyos következménye lehet az egész nemzetgazdaságra, nem tudunk lépést tartani a fejlett országokkal
– írtam két éve, amikor a britek úgy döntöttek, egymillió darab micro:bitet osztanak ki ingyenesen az iskoláknak, hogy ezzel is serkentsék a kódolás iránti érdeklődést.
Angliában ugyanis már 2014-ben kidolgozták a digitális oktatási stratégiát, egy évvel később pedig beemelték a programozást a nemzeti alaptantervbe, azaz kötelezővé tették a tárgyat általános- és középiskolában az 5-16 éveseknek. E téren még a világ legfejlettebb országait tömörítő G7 csoportban is úttörőnek számítottak.
Az új brit digitális tanterv felismerte, hogy a számítástechnika órákon az irodai programok tanítása nem elég ahhoz, hogy a digitális képességek hiányát pótolják.
Aztán 2016 elején bejelentették: új eszközökkel és szakmai műhelyek létrehozásával kezdik kialakítani a legmegfelelőbb módszereket. Ennek keretében egymillió micro:bitet osztottak ki a hetedikeseknek, teljesen ingyen. Egy zsebben elférő, mobillal is programozható lapkát adtak a 13 évesek kezébe, azaz minden negyedik brit tinédzser kapott belőle.
Két év elteltével Magyarország is kezd felzárkózni: Az ELTE Informatikai Karán működő T@T Labor tavaly októberben „micro:bit botorkálás” néven indította el a kezdeményt, ekkor még 20 lapkát próbálhattak ki a sulik ingyen. A kezdetek óta 12 iskolában járt már a csomag. Most ezt a készletet bővítették tízszeresére a lapka processzorát fejlesztő ARM Hungary által.
A sulik a labor honlapján jelentkezhetnek a program, ha rájuk kerül a sor, 2-3 hétig ingyenesen használhatják a készletet, aztán postázzák tovább a következő iskolába.
De mi is ez?
A micro:bit egy szenzorokkal felszerelt, 4×5 centiméteres szerkezet. Van rajta két programozható gomb, egy 5 x 5-ös LED-kijelző, 5 ki- és/vagy bemenet, a lapkához USB-kábellel vagy vezeték nélküli Bluetooth-kapcsolaton keresztül tudunk csatlakozni, mobillal vagy laptoppal.
Programozása a Scratchhez nagyon hasonló, blokkalapú programmal történik vagy online a böngészőben, vagy mobilon egy samsungos appal. A parancsokat drag-and-drop módszerrel, azaz a blokkok megfogásával és bedobálásával tudjuk sorba rendezni.
A szoftver azonnal szimulálja, hogyan is néz ki a művelet, mielőtt ténylegesen az eszközre küldenénk azt. Ha kész a feladatsor, amit végre akarunk hajtani a micro:bittel, elég menteni, és rámásolni a tárhelyére.
Lehet belőle
- távvezérlő: egyik gombbal a kamera appot indítjuk el, a másikkal pedig fotót lő;
- védelmi rendszer: ha mozgást érzékel, készít egy fotót, majd azt fel is küldi felhőbe, hogy bárhonnan meg tudjuk nézni;
- okosotthonos vezérlő: szenzorokkal, más kütyükkel, szettekkel köthetjük össze, hogy irányítsa azokat.
Használatával játékosan ismerhetjük meg a programozás alapjait, nem csak gyerekek, de a szülők és tanárok előnyére is válhat. Ahogy különböző tantárgyakhoz is (pl. fizika, matematika, kémia, vizuális kultúra, zene) jó kiegészítő.
A bejelentés margóján Yvonne Walker az Egyesült Királyság elismert oktatási szakértője tartott és tart műhely foglalkozásokat hazai tanárok és tanárjelöltek, hallgatók számára március 8-án Veszprémben a Pannon Egyetemen, március 9-én pedig az ELTE Informatika Karán. A kétnapos szakmai út az Egyesült Királyság budapesti nagykövetségének támogatásával valósul meg.
