Ha sci-firől beszélünk, a Black Mirrort nem tudjuk megkerülni: lelkesen emlegetik azok, akik a mesterséges intelligenciával kapcsolatban szólalnak meg, azok, akik az online privát szféránk elvesztését féltik, vagy azok, akik az orvoslás és az emberi biológia jövőjéről beszélnek. Nem is csoda: a sorozat egymással össze nem függő részeinek mindegyike egy-egy alternatív, ráadásul nem túl fényes jövőképet mutat be.
Réz András például úgy gondolja, hogy az egész sorozat valójában nem a jövőről, hanem a jelenről szól, méghozzá metaforákon keresztül tart görbe tükröt jelenkori társadalmunk elé.
A technológiai kütyük csak jelzések, meghosszabbítják a jelent, egy olyan utópiát mutatnak be, ami a jelenről szól”
– mondta a Funzine TALKS kerekasztal-beszélgetésen a reklámszakember.
Ez a kijelentés igaz átvitt értelemben és gyakorlatiasabb formában is:
- egyrészt tényleg felismerhetőek a metaforák a sorozatban, gondoljunk csak a Nosedive elismerésfüggő társadalmára, vagy a The Waldo Moment kifigurázott politikai szférájára;
- másrészt a sorozatrészekben bemutatott technológia jó része már most is elérhető bárki számára.
Kezdjük például a kütyükkel: a Crocodile epizódban központi szerepet játszik egy önjáró pizzafutárautó, amelyet a Pizza Hut a Toyotával közösen már évek óta fejlesztget, és a tervek szerint 2020-ra munkába is állít.
A Hated in the Nationben szavazás alapján gyilkos robotméheket szabadítanak rá kiválasztott emberekre: a Harvard Egyetem 2013 óta rendelkezik RoboBee nevű robotméhekkel, amelyek ugyan virágokat porozni és gyilkolni még nem, de például víz alá merülni már nagyon jól tudnak.
A Metalhead robotkutyáit pedig nem is lehetne máshoz hasonlítani, mint a Boston Dynamics robotkutyáihoz: a SpotMini névre keresztelt mesterséges eb például éppen azt tanulja, hogyan háríthatja el az emberi lökdösődést, és maradhat felül egy könnyebb csatában velünk szemben.
Innen már tényleg csak egy köpésre van az, hogy nyomkövetőkkel felruházott robotkutyák irtsák a posztapokaliptikus emberiséget, nem igaz?
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Réz András, dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató, Végvári Imre marketingszakember, valamint Mérő László matematikus és pszichológus szerint fontos leszögezni, hogy
Réz András kifejtette, ülönbség van aközött, hogy mire hozzuk létre ezeket az eszközöket.
Vehetünk egy kést példának, ezt is tudjuk rossz célokra használni. Csakhogy amíg a késnek a gyilkolás nem a rendeltetésszerű használata, addig ezeket a technológiákat üzleti, gazdasági megfontolásból hozzuk létre, és esetükben az a rendeltetésszerű használat, amivel árthatunk is. És itt jön be a Black Mirror központi kérdése: attól, hogy valamit meg lehet valósítani technikailag, biztosan meg is kell valósítanunk?”
– mondta a reklámszakember.
Morálisan nincs jó kiút
Meskó Bertalan szerint a sorozat fő kérdése sokkal inkább az, hogy meddig tart a privát szféránk a technológia fejlődésével.
Attól, hogy svéd tudósok digitális másolatot készítenének halott szeretteinkről, vagy a Google levédette a technológiát, hogy valós személyiségeket töltsünk le robotokba, még nem biztos, hogy ezek meg is fognak valósulni. A valódi, fontos kérdés az, hogy meddig vagyok én az, aki dönt ebben”
– mondta a jövőkutató.
Én mindig attól félek, hogy a nagy techcégek előbb-utóbb átveszik az irányítást, hiszen a mindennapi életben annyira hozzájuk vagyok kötve, hogy ezáltal feladom a privát szférám egy részét, cserébe viszont biztonságosabb és egészségesebb életet kapok. Morálisan ebből semerre nincs jó kiút.”
Androidbőrbe bújt szeretteinket
A sorozat ugyanis nem kizárólag önjáró autókkal és robotkutyákkal mutat inkább a jelenbe, mint a jövőbe. A Be Right Back című részben olyan morális kérdéseket boncolgat, hogy vajon mennyire célszerű elhunyt szeretteinket online jelenlétük alapján „rekonstruálni”. Jövőbeli problémának tűnik, pedig a chatbotok például jó ideje léteznek már, amelyek képesek emberi módon kommunikálni velünk.
Sőt, bárki használhat úgynevezett személyiségfelismerő rendszereket, amelyek a nyilvános online bejegyzéseinkből, valamint a rólunk írt értékelésekből megállapítják, hogy
Persze ez még semmi ahhoz képest, hogy egy halott szerettünket letöltsük egy rá megszólalásig hasonlító androidba, de ez csak egy kezdő lépés, és máris rengeteg morális kérdést vet fel:
- akarom-e, hogy egy program hozzáférjen minden nyilvános megszólalásomhoz?
- akarom-e egyáltalán, hogy engem kielemezzenek?
- megváltozik-e bármiben a viselkedésem, ha tudom, hogy más megfigyelhet engem?
Érinti a témát a Shut Up and Dance című rész is, amelyben egy hacker zsarol meg egy tinédzser fiút, miután a laptopja webkameráján keresztül kényes helyzetben rögzített róla videót.
Rögtön felmerül a kiberbiztonság kérdése, ami amúgy is slágertémának számít, hiszen szinte minden nap hallunk arról híreket, hogy lehallgatják a telefonunkat, megfigyelik az adatainkat, vagy éppen minket a laptop kamerán keresztül (a problémára a Huawei talált megoldást), esetleg lenyomozhatják hollétünket a mobilban található GPS segítségével.
Erre szokták azt mondani, hogy ha valaki nem csinál semmi rosszat, annak nincs félnivalója”
– jegyezte meg Réz András.
Csakhogy én szeretném, ha lennének titkaim. Engem ne figyeljen meg senki. A titkok a Black Mirrorban visszatérő elemek. Érdemes azt is megjegyezni, hogy ha tudod, hogy figyelnek, már nem úgy viselkedsz, ahogyan valójában szeretnél, nem azt teszed, amit szíved szerint tennél.”
Kínában valósággá válik a Black Mirror
Itt jön a képbe a Nosedive című epizód, amely gyakorlatilag 2020-ra valósággá válik Kínában. A sorozatban egy olyan társadalom alakult ki, amelyben valós időben tudjuk pontozni az embereket aszerint, mennyire kedveljük őket, a pontszám pedig olyan helyzetekben is döntő lehet, minthogy ki vehet fel hitelt, ki kölcsönözhet jobb autót, ki állhat be a gyorsabb sorba a reptéren, vagy ki lakhat szebb környéken.
Kínában szociális kreditrendszer működik majd, amely figyelembe veszi, hogy valaki büntetett előéletű-e, mennyi társadalmi munkát végez, mennyi kihágást követett el, és ez alapján rangsorolja pontszám szerint az illetőt.
Sőt, Az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) szerint a rendszer az információs kor minden lehetséges eszközét, beleértve az elektronikus fizetési adatokat, a közösségi hálókat, az algoritmikus szűréseket is felhasználná ahhoz, hogy Ez pedig már tényleg olyan, mint a Nosedive elismerésen alapuló társadalma, csak még annál is sokkal kontrolláltabb.
Vékony a határ gyógyítás és tuning között
Hasonlóan fontos morális kérdéseket feszenget az Arkangel című rész is, amelyben egy a lányát egyedül nevelő anya vesz igénybe egy teljesen új kísérleti technológiát: egy mikrochipet ültet a gyereke agyába, ami aztán egy tablet segítségével monitorozza minden egészségügyi változását, ha biológiai probléma van, azt jelzi, és azt is mutatja, hogy mit lát éppen a kislány.
Ezzel kapcsolatban felmerülhet az a kérdés, hogy milyen biológiai különbségek alakulhatnak ki ember és ember között a jövőben csupán azért, mert valakinek több, és valakinek kevesebb pénze van.
A pénzed határozza meg, hogy hol élhetsz, hogyan táplálkozhatsz, hogyan kezeltetheted magad. Ha hátránnyal indulunk, de elég pénzünk van, jobb helyzetbe kerülhetünk, mint ha egészségesen születünk, de szegények vagyunk”
– mondta Réz András.
A jövőben az újszerű technológiák felnagyítják ezeket a különbségeket, és nem az lesz a lényeg, hogy a betegséget kijavítjuk egészségessé, hanem az, hogy fejlesztjük az alapképességeinket. Olyan vákuum keletkezik majd, ami belekényszerít engem is a változtatásba, különben végképp lemaradok azokhoz képest, akik feljavítják magukat. Nagyon vékony a választóvonal a gyógyítás és a biológiai tuningolás között.”
– mondta Meskó Bertalan.
Animált figura lesz a miniszterelnök
Aztán van olyan Black Mirror-rész is, ami már maga a valóság: a The Waldo Moment olyan társadalmi változásokat mutat be, amelyek már évek óta megfigyelhetők a hazai és a külföldi politikai életben is. A rész arról szól, hogy egy animációs figura, amelyet egy kiégett humorista működtet, hogyan képes komoly jelöltként elindulni a polgármesteri választáson.
Azon túl, hogy viccpártok itthon is és külföldön is egyre nagyobb sikereket aratnak, ez azért is fontos, mert megmutatja, hogy mennyire más ma a politika, mint korábban volt: már nem a választási kampány és a terv a mérvadó, hanem az, hogyan adja el magát valaki.
A politika és a marketing már régen találkozott egymással. Ennek az infrastruktúrája megvan: különböző üzeneteket juttatnak el különböző csoportokhoz, és így próbálják meg befolyásolni a viselkedésüket”
– magyarázta Végvári Imre.
A Wired-en jelent meg egy cikk arról például, hogy 2016 és 2018 között mennyit változott a Facebook használati módja a politika körében Donald Trump kampánya során, hogyan manipulálják azt a rendszert, amit Mark Zuckerberg alapvetően nem erre talált ki.”
Ezzel egyébként Réz András is egyetértett, és párhuzamot vont a Galaxis útikalauz stopposoknak Zaphod Beeblebroxával, aki egyszerűen azért lett az univerzum elnöke, mert annyi képtelen és valószínűtlen dolgot művelt.
A hatalom már régen nem a kiválókról szól.”
Ijesztő magyar részek születhetnének
Arra kérték fel a kerekasztal résztvevőit, hogy mondjanak ötleteket egy-egy képzeletbeli Black Mirror részhez, méghozzá olyanokat, amelyek témája a legjobban aggasztja őket a jövővel kapcsolatban.
- Végvári Imrétől elhangzott, hogy szívesen foglalkozna azzal, mi történik az elhunyt emberek egyre nagyobb mennyiségű, hátra maradt digitális jelenlétével.
- Meskó Bertalan a génszerkesztéssel és a Gattaca tökéletesítésével kapcsolatban írna egy részt.
- Réz András arról írna, hogy mi a pszichológiája annak, ha valaki akaratán kívül belesodródik a rosszba, és képtelen kitörni belőle.
Ebből is látszik, hogy mennyi megválaszolatlan kérdést tartogat az egyre gyorsabban fejlődő technológia, és hogy mennyire bizonytalanok vagyunk azzal kapcsolatban, hogy milyen irányban indulunk majd el.
Az olyan sorozatok, mint a Black Mirror, arra jók, hogy különböző szcenáriókat képzeljünk el magunknak – ahogy Meskó Bertalan is mondta a beszélgetés elején:
Kiemelt fotó: Netflix
