A HDR kifejezés jó ideje kering a köztudatban: leggyakrabban talán a fotózás területén lehet vele összefutni, de már a televíziókkal kapcsolatban is gyakran emlegetik. Ezúttal pedig azért kell beszélni róla, mert a YouTube mostantól támogatja a HDR videókat.
A High Dynamic Range technológiával, azaz széles, vagy magas dinamikatartomány mellett rögzített képek jellemzője, hogy olyan tónustartományt jelenítenek meg, ami egyébként egy felvétellel nem lenne lehetséges.
Fényképzezős csiki-csuki
Biztos megvan az a jelenség, amikor a fotósnak döntenie kell: vagy az éghez, a horizonthoz közel lévő tárgyak, téma lesz látható és világos, de akkor a kép többi része sötét marad, vagy éppen ellenkezőleg: a sötétebb tónusú részletekre fókuszál, de ebben az esetben a kép másik fele nagyjából egy atomvillanás lesz és semmi sem kivehető rajta.
A HDR ezt a problémát oldja meg úgy, hogy vagy több képet rögzít ugyanarról a jelenetről, majd azokat összeilleszti, vagy utólag, szoftveres módon egyenlíti ki a szélsőséges fényértékeket, és varázsol egy olyan fotót, amelyen minden kivehető lesz. A HDR alkalmazásával így a világos részek ragyogóak, de láthatóak, a sötét részek pedig még mélyebbek lesznek, aminek az eredménye egy sokkal dinamikusabb, látványosabb, részletgazdagabb kép, vagy videó.
Vas és tartalom sem árt hozzá
Ahogy sok vezető technológiával, a HDR-rel is az a helyzet, hogy egyelőre nem sok olyan televízió, vagy monitor van, amelyik képes lenne ezt kezelni és a megfelelő módon prezentálni. A vezeték nélküli átjátszók közül egyelőre csak a Google Chromechast Ultra kompatibilis vele, a tévék területén pedig a Samsung 2016-os UHD, illetve SUHD modelljei lesznek hamarosan barátságban a HDR-rel.
Ez egyébként nem jelenti azt, hogy sima tévével ne lehetne megnézni egy ilyen felvételt: ebben az esetben a készülék visszaállítja a normál dinamikai tartományba a felvételt.
És persze HDR tartalom sem árt mindehhez, amit a YouTube úgy old meg, hogy több videóssal ilyen videókat töltet fel a csatornáikra, hogy terjesszék az igét.