utazás

„Az eredetileg valószínűleg homokszínű, mára megfeketedett angkori templomok hatalmas kövekből épültek olyan tornyokkal, melyek a tengerparti homokból csöpögtetős technikával várat építő kislány kezei alatt születnek. Hosszúak, magasak, kecsesek - és érzekiek."

A fapadossal repülő turisták negyede, az üzleti úton szárnyalók közel egytizede mondta, hogy nem utazna, ha nem lett volna ilyen olcsó lehetőség. A diszkont járattal érkezők egy része viszont elkölti másra, amit megspórol a jegyen.

A növekvő utasszám ellenére is csökken a fapados légitársaságok száma, a verseny és a koncentrálódás az olcsó társaságokat sem kíméli: tavaly Európában felvásárlás, vagy csőd miatt 12 társaság tűnt el.

„A kirakatokban félméteres cápauszonyok, döglött, feltekert kígyók. Aztán különféle rákok, halak, szárított tintahal, gombák, és az édességek garmadája, magyarul nevesincs gyümölcsök."

Srí Lankára a cunami előtt megvettem a jegyet, és horribile dictu, a sziget csak az első állomása lett volna egy hosszabb ázsiai útnak. Nem akartam, hogy kútba vesszen az egész kaland, így belevágtam.

Keraláról elég annyit tudni, hogy ott a férfiak szoknyában járnak, és a mai napig a kommunista párt van hatalmon, a választásoknak köszönhetően pedig még a tehénlepénynek is „sarló és kalapács" alakja volt.

Egyik délután egy 60 év körüli hindu dadussal fociztam a tízszer tíz méteres betonudvaron. A dolog szépsége abban kristályosodott ki, hogy amikor a gyerkőcök már rég ráuntak, mi még mindig rúgtuk a bőrt az öreg hölggyel.

Haridwar érdekessége a települést hosszában átszelő Gangesz, mely kifogyhatatlan forrása minden mulatságnak: a partján lehet imádkozni, hangosan énekelni, benne fürödni és ruhát mosni, illetve égő virágkoszorúkat úsztatni rajta.

Pár sarokkal a campus bejárata előtt egy kanyarban hirtelen koordináta-tengelyt váltottam, hogy megízlelhessem a fekve motorozás gyönyöreit. A közepesen hatalmas nyalás után pont egy unatkozó rendőr lába előtt kötöttem ki.

Egy ellenőrző pontnál, ahol még lassító akadályok is voltak, meg akart minket állítani néhány géppisztolyos rendőr, sofőrünk azonban nem lacafacázott, gázt adott, és elhúzott az ingerülten hadonászó egyenruhások között.

A mások magánügyei iránt tanúsított aktív érdeklődés a fogorvosi rendelőben is jelen volt, a nyitva hagyott ajtóban ugyanis fürtökben lógtak a kíváncsiskodó várakozók. Azért ehhez szerintem már gyomor kell...

A „szegények Taj Mahalja" mind a mai napig Aurangabad legfőbb látványossága. Felfedezésekor mégis úgy éreztem magam, mintha egy falusi parasztház elgyomosodott hátsó kertjében bolyonganék.

Első hosszabb látogatásom India legnagyobb városába éppen egybeesett a Szociális Világfórum időpontjával, így aztán nem lett volna indokolatlan kitenni a „megtelt" táblát – bár a jelzés a rendezvény nélkül is igaz.

„Karácsony másnapján sikerült megvennem a város legolcsóbb robogóját. Még kulcsot sem kaptam hozzá, így első utam rögtön egy lakatoshoz vezetett, majd újra vissza az eladóhoz a papírokért."

„A templomban 20 ezer fekete patkány rohangált, és hozzá kell még számolni öt fehéret is, ám velük nem volt alkalmunk találkozni. Fokozta a hangulatot, hogy mivel hindu kegyhelyről van szó, le kellett venni a cipőt..."

A hinduk összekötözték békésen heverésző tevém első két lábát, majd mögé vezettek egy hím tevét. Az én tevém valami eszméletlen mély hangon hörgött, mögötte pedig egy fél tucat hindu lökdöste hátulról a fiú tevét.

A ház udvarán elefántok sorakoztak, melyek szó nélkül tűrték, hogy az ott lakók mászókaként használják őket. Azon sem lepődnék meg, ha kiderülne, néha csúszdáznak az ormányukon. Rajasthan képekben >>

Az ízeket nem nagyon lehet érezni, mert minden kaja olyan csípős, hogy a nyelőcsövem állapota egy lerobbant indiai országútéhoz hasonlatos. Szerintem a hindu csecsemők fokhagymát szopogatnak cumi helyett.

„Én a magam részéről próbáltam felkészülni az ínséges időkre, hiszen jelenleg egész Indiában komoly vízhiány van, szóval eladtam a törülközőmet, a fogkefémet, a poharaimat, még az instant kávéporomat is."

„Egy hosszú nap végén aktív tanúi lehettünk annak, miként tölti az éjszakát az étterem nepáli személyzete. Előkerült a kártya és a pénz, nekiálltak zsugázni, s elég komoly mennyiségű rúpia cserélt olykor-olykor gazdát. Én sem voltam rest…" Tekintse meg képgalériánkat! >>

Az egyik este a fél városban áramszünet volt. Mint tapasztalt túlélő azonnal feltaláltam magam: kedvenc cukrászdámba siettem, és annyi csokitortát mentettem meg az enyészettől, amennyit csak tudtam.

„Végre összeállt a fehérek válogatottja is, azaz csak állt volna, mert csak hárman voltunk. Így az Etiópia - Fehérek összecsapásra kénytelenek voltunk leszerződtetni két indiait..." Tekintse meg képgalériánkat! >>

Felrobbant az egyik bojler a fürdőnek csúfolt helyiségben; víz és áram egyszerre csak ünnepnapokon van, bár az utóbbi hiánya nem ráz meg, így legalább van esélyem úgy elmenni a konnektor mellett, hogy nem kapok elektrosokkot.

Internet-konténerünk állandó lakója, egy öklömnyi gyík (aki rendszeresen beleolvas a leveleimbe) épp most kapott be a falon rohangálva, tőlem egy méterre egy szimpatikus hangyát. Izgalomra semmi ok, maradt elég...