trend

Mennyire érinti a betegeket az, hogy milyen formában működik egy-egy kórház? Jelenleg több mint tucatnyi önkormányzati kórházat működtetnek különböző magáncégek.

Alig másfél évtized alatt szinte a semmiből 17 milliárdosra nőtt az egészségmegőrző készítmények piaca. Hazai és külföldi gyártók, forgalmazók osztoznak rajta.

Az óriási és egyre növekvő egészségpiaci lehetőséget évente újabb és újabb termékek százaival igyekeznek kihasználni kisebb és nagyobb vállalkozások – több-kevesebb sikerrel. Kemény a verseny.

Számtalan, egészséggel kapcsolatos megállapításról rögtön tudjuk, hogy csakis erős túlzás lehet, ám vannak olyan állítások, amelyek igazáról még az egyes szakemberek is mást és mást mondanak.

Az egészség még a fegyvernél is jobb üzlet. Nem csoda, ha egyre több gyógyszerről, egészségmegőrző termékről, sőt csodaszerről hallunk. De kinek, minek hihetünk, ha az egészségünkről van szó?

Mennyi alkohol káros már a szervezetre, és milyen körülmények mellett kedvező a hatása? Mikor számítunk „csak” társasági italozónak, és mikortól leszünk függők?

Ellentmondásos az önkéntes egészségpénztárak piaca. Az egyértelműen sikeres fejlődés ellenére még mindig azt mondhatjuk: az egészségügyi kiadások magánfinanszírozása hazánkban döntően zsebből történik.

Van cég, ahol már a kiképzett dolgozók elvándorlásának megakadályozását eredménynek tekintik, máshol kifejezetten fontosnak tartják az employer brandinget, mert így a legkiválóbb szakemberek maguktól keresnek náluk állást.

Már egészen kicsi vállalkozások is bevezetik a cafeteriát. Alap az étkezési utalvány és a bérlet, de az internet is népszerű. A szolgáltatók részéről egyre hangsúlyosabb az üzemeltetés.

A legtöbb vállalati vezető számára már nem kérdés, válasszanak-e a vállalatirányítás támogatására valamilyen szoftvert. A sok száz dolgozót foglalkoztató nagyvállalatok e nélkül valószínűleg működni sem tudnának.

Szakemberek állítják: már régen szükség lenne párbeszédre a gazdaság és a felsőoktatás között. Ha valaki megkérdezné a vállalatokat, mennyi és milyen szakember kellene nekik, meg tudnák mondani.

Könyvekből nem lehet megtanulni a vezetést − ebben egyetértenek a hazai hr-menedzserek. Az átfogó alapműveken már túl vannak, külföldi menedzsmentguruk műveiből elsősorban szemléletmódot merítenek.

Mit várhatok a friss diplomásoktól, és ők mit várnak az első munkahelytől? Hogyan ítélik meg cégemet mint karriercélpontot? Ezeket a kérdéseket minden hr-vezető felteszi magában, aki pályakezdők között keresgél csiszolható munkaerőt.

A stresszkezelés és a hatékonyság összefügg. Nincs szükség nagy anyagi áldozatot kívánó megoldásokra ahhoz, hogy a vezetők és a beosztottak is jól érezzék magukat, „csak” kreatív ötletekre.

A toborzás mellett a vállalat népszerűsítésére is törekszenek a cégek az állásbörzéken, a frissen végzettek mellett már az első- és másodévesekkel is igyekeznek felvenni a kapcsolatot.

Egy vesztes munkaügyi per február óta tetemes veszteséggel is zárulhat a perlekedő munkavállaló számára, szemben a korábbiakkal. Jogismeretünk továbbra is gyenge, nem árt az óvatosság.

Közel félszáz üzletviteli központ halmozza el álláskínálatokkal a diplomás és a középfokú végzettségű, idegen nyelveket beszélő fiatalokat. Ez gondot okoz a munkaerőpiacon.

A tavalyi közel négymilliárd forint után az idén ismét ekkora összegben ír ki pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkahelyi képzések támogatására. Kicsit szoros a határidő…

A kreatív önéletrajz már úgy-ahogy elfogadott, de ritka az a cég, amely nyomon követi egy-egy blogger vagy proaktív személyiség pályáját, és állást ajánl neki. Persze a munkavállalóknak is lenne hová fejlődniük…

A munkavállalóknak célszerű tudatosan építeniük a róluk kialakított képet, amelyet minden megnyilvánulásuk alakít. Ugyanakkor humánerőforrás-vezetők jól teszik, ha a látszat mögé néznek.

A tehetséges, fiatal munkavállalók jönnek és maradnak – ha a vállalat lehetőséget ad nekik a sokoldalú munkára, szakmai fejlődésük és képességeik fejlesztésére.

Felsővezetői állások esetében nem csupán a pozíció rangja miatt lehet szükség fejvadászra: vannak kiváló szakemberek, akik önmaguktól sosem pályáznának egy meghirdetett állásra.

Afféle hr-paradoxon az, hogy minél fejlettebbek az integrált, automatizált rendszerek, annál nagyobb teret követelnek maguknak az egyedi, feladatra és ügyfélre szabott megoldások.

Akit felkészítettek a feladatára, aki a feladat végrehajtását segítő szervezeti struktúrában, megfelelő munkakörülmények között, motiváltan végezheti munkáját, az jobbra és többre képes – mondja Bóday Pál, az Országos Humánpolitikai Egyesület ügyvezető elnöke.