Élet-Stílus

Lássunk tisztán!

admin
admin

2009. 03. 31. 08:00

Részben energetikai, részben más megfontolások alapján egyre több lakásban cserélik le az ablakokat új szerkezetekre. Érdemes végiggondolni, hogy milyen szempontokat veszünk figyelembe az ablakcsere során a tényleges energia¬megtakarítás érdekében.

Egy lakás energiafogyasztását – rendeltetésszerű használat esetén – a külső határolószerkezetek hőszigetelő képessége, valamint a fűtési és melegvíz-előállító berendezések műszaki színvonala határozza meg. Ha tehát lakásunkat szeretnénk felújítani oly módon, hogy csökkenjen az energiafelhasználás, akkor az épületgépészeti rendszerekhez és a homlokzati szerkezetekhez kell hozzányúlnunk. Egy többlakásos lakóépületben található lakás egyedi korszerűsítése esetén a lehetőségek azonban általában korlátozottak.

Az épületgépészeten csak akkor lehet érdemben változtatni, ha a fűtés és a melegvíz-készítés lakásonként külön-külön van megoldva. A homlokzati falak utólagos külső hőszigetelését csak az épület egészére lehet elkészíteni, egyes épületrészekre nem. Többnyire kézenfekvő tehát, hogy a nyílászárót cserélik le jobb hőszigetelő képességű termékre.

Ez viszonylag jó megoldás lehet, mert a szokásos homlokzati falak és ablakok esetén éppen a nyílászárók jelentik a hőszigetelésben a gyenge pontot. Figyelembe kell azonban venni, hogy csak akkor érhető el tényleges energiamegtakarítás, illetve csökkenthető a számla, ha a fűtési rendszer lakásonként szabályozható, és a fogyasztás is elkülönítve mérhető. Távfűtéses lakásoknál tehát a fűtési rendszer átalakítása és korszerűsítése nélkül nem várható érdemi energiamegtakarítás az ablakcserétől.

Illusztráció: Fotolia

Illusztráció: Fotolia

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a valóban hatékony energiamegtakarításhoz hozzátartozik a homlokzati falak, tetők, pincék, lábazatok teljes körű hőszigetelése is.

Téli hővédelem
Nyílászárócsere esetén célszerű a szigorúbb hőtechnikai követelményeknek megfelelő ablakot beépíttetni akkor is, ha az adott felújítási munkánál ez nem lenne kötelező. A nyílászáró cseréje akkor is elég sok pénzbe kerül, ha az új ablak a szigorúbb követelményeket nem teljesíti. Ekkor azonban nem várható, hogy a lakás energiafogyasztása lényegesen mérséklődjön, ráadásul ezt az állapotot így hosszú időre konzerváltuk is.

Az előbbieken túl figyelembe kell még venni, hogy téli körülmények között az üvegezett külső nyílászárók nem csak hőveszteséget okoznak, hanem – a napenergia passzív hasznosítása révén – hőnyereséget is eredményezhetnek.

Hogy erre a hőnyereségre szert tudunk-e tenni, több feltételtől is függ. Az első magához az ablakhoz kapcsolódik: üvegezése olyan legyen, hogy a napsugárzást minél nagyobb mértékben beengedje. Ennek megfelelnek azok a műszaki megoldások, amelyeket a jobb hőszigetelő képesség érdekében kell alkalmazni. Az üvegezések speciális gáztöltése (argon) és bevonata (Low-E) szemmel nem érzékelhető, és nem csökkenti lényegesen a napsugárzásból származó energia bejutását, valamint az ablaküveg átlátszóságát.
A napenergia-hasznosítás további felté­telei már nem az ablakhoz, hanem az ablak mögötti helyiséghez, továbbá az épülethez és annak környezetéhez kötődnek.

A helyiség akkor kedvező, ha az épületszerkezetekben elég hőtároló tömeg van ahhoz, hogy a napsugárzással bejutott energia hasznosuljon. Fontos az ablak tájolása is, a legkedvezőbb a déli homlokzat. Az épület kialakítása akkor jó, ha a homlokzati tagozatok nem árnyékolnak a téli napsugárzás ellen. Végezetül az épület elhelyezése akkor segíti elő a napenergia passzív hasznosítását, ha más épületek vagy terepalakulatok télen tartósan nem vetnek árnyékot az ablakra. Igen lényeges, hogy bármely ablakcserét követően fokozottan ügyelni kell a kielégítő szellőztetésre.

Nyári hővédelem
A nyár egy részében – ellentétben a téli időszakkal – védekeznünk kell a napsugárzás ellen. Ez nem csak hőérzeti, hanem energetikai szempontból is fontos, mert ha a túlmelegedés elleni védelem csak klímaberendezés alkalmazásával oldható meg, akkor ez jelentősen megnöveli az éves energiafogyasztást!

A nyári hőterhelés alapvetően az üvegezett nyílászárókon keresztül jut be a helyiségbe, ezt csökkenteni megfelelő árnyékolóval lehet, amelynek kiválasztásakor számításba kell venni, hogy a külső árnyékolók lényegesen hatékonyabbak, mint az üvegezés közé vagy a belülre kerülők. A helyiség kialakításánál fontos szempont, hogy az épületszerkezetekben megfelelő mennyiségű hőtároló tömeg álljon rendelkezésre. A minél nagyobb hőtároló tömeg tehát mind a téli, mind a nyári hővédelem szempontjából kedvező.

Kombinációk
A téli és nyári követelmények között a napsugárzás elleni védelem szempontjából van alapvető ellentmondás. Télen az energianyereség érdekében lehetővé kell tenni a napsugárzás bejutását a helyiségbe, nyáron a megfelelő hőérzet érdekében csökkenteni kell. Az egymásnak ellentmondó követelményeket egy téli körülményekre megfelelő ablak és egy mozgatható, külső oldali árnyékoló kombinációjával lehet optimálisan kielégíteni. Az árnyékoló nyáron, csukott állapotban hatékonyan csökkenti a bejutó hőterhelést, míg télen, nappali időszakban nyitott állapotban van, így a napsugárzásból származó hőenergia akadálytalanul juthat be a helyiségbe.

A mozgatható, külső oldali árnyékolók hagyományos megoldásai a redőny és az ablaktábla. Előnyük, hogy nagyon hatásosan árnyékolnak, és biztonsági szerkezetként is alkalmazhatók. Hátrányuk, hogy teljesen lezárják a kilátást és besötétítenek. Kedvezőbbek azok a redőnyök és zsaluleveles ablaktáblák, amelyeknél a redőnylécek ritkított állásba is helyezhetők, illetve a zsalulevelek elforgathatók, így a besötétítés mértéke csökkenthető, és bizonyos mértékű átszellőztetés is kialakul.

Redőnytől a rozettáig
A redőny és az ablaktábla télen, éjszaka, csukott állapotban tovább csökkentheti a hőveszteséget. A többlet-hőszigetelő képesség nem feltétlenül az árnyékolók anyagának következtében jön létre, hanem elsősorban az árnyékolószerkezet és az ablak külső üvegfelülete közé bezárt légréteg hatására.

A körülményekhez alkalmazkodó, sokrétű napvédelem valósítható meg a külső fémlamellás árnyékolókkal, amelyek az igényeknek megfelelően felhúzhatók vagy leereszthetők. Ezek viszont biztonsági feladatot nem látnak el, de napvédő hatásuk mellett kitűnő fényszabályozók is. A lamellák tengelyük mentén elforgathatók, így teljes fényzárás is megvalósítható. Kissé nyitott állapotban azonban – bár a direkt napsugárzás bejutását megakadályozzák – a belső térben kedvező fényeloszlást és káprázatmentes megvilágítást biztosítanak. Korszerű árnyékolók az ablaknapellenzők és a külső roletták is, amelyek nagyszilárdságú kültéri szövetből készülnek. Előnyük, hogy az áttört rácsszövetek fényvédő tulajdonságaik mellett biztosítják a helyiségek természetes megvilágítását, továbbá megakadályozzák a belátást, de lehetővé teszik a kitekintést.

A napsugárzást visszaverő vagy elnyelő üvegezések kevésbé hatásosan árnyékolnak, mint egy zárt, külső oldali árnyékolószerkezet. Emellett egész évben csökkentik a helyiség természetes megvilágítását, télen pedig a napsugárzásból származó hőnyereséget. A megítélésnél figyelembe kell venni, hogy hazánkban sokkal hosszabb az a téli, valamint átmeneti időszak, amikor a bejutó napsugárzás hatása kedvező, mint az a nyári időszak, amikor a napsugárzás ellen intenzíven védekezni kell. Ezért lakóépületeknél a napvédő üvegezés alkalmazása energetikai szempontból kevésbé célszerű, mint a külső oldali, mozgatható árnyékolószerkezet.

A szerző okleveles építészmérnök, okl. épületszigetelő szakmérnök, okl. zaj- és rezgéscsökkentési szakmérnök

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.