Házfogyasztás

Az energetikai jogszabálycsomag második tagjaként tavaly júniusban jelent meg az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet, sorvezetője szerint tanúsítványt kell készíttetni minden újonnan megépült, eladott vagy egy éven túl bérbe adott épületről, lakásról. Ez afféle igazolás arról, milyen az épület vagy épületrész energetikai teljesítőképessége. A tanúsítvány az energiatakarékosságot elősegítő olyan eszköz, amely a lakás energetikai tulajdonságairól tájékoztat, valamint javaslatot tesz az energiamegtakarítás lehetőségeire.

A tanúsítvány rögzíti, milyen szintű az adott épület energiafogyasztása. A tanúsítványban a tényleges épület primerenergiában kifejezett éves energiafogyasztását hasonlítják össze egy ugyanolyan méretű, alakú és rendeltetésű – energetikai követelményeknek megfelelő – épület energiafogyasztásával. (A követelményekről lásd külön cikkünket.)

Eladáskor és bérbeadáskor csak 2012. január 1-jétől kötelező a tanúsítvány elkészíttetése, új épületek építésekor viszont már idén január 1-jétől. Ugyancsak ez évtől tanúsítványt kell készíttetni az 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű, hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasznú épületekre.

Fotók: Fotolia

Mi mennyi?
Maga a címke a háztartási gépek energiafogyasztását jelzőre hasonlít. Az energetikai minősítési osztályok skálája a legkedvezőbb „A+” kategóriától („fokozottan energiatakarékos”) a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig („rossz”) terjed. A „C” kategória a mindenkori energetikai követelményszintnek éppen megfelelő épületet vagy lakást jelenti. Összehasonlításképpen: az „A+” kategória éves energiafogyasztása kisebb, mint a követelmény 55 százaléka, az „I” kategóriáé pedig több mint 341 százaléka. A tanúsítvány bevezetésétől a jogalkotók is azt várják – mint ami a háztartási gépek esetében már megtörtént –, hogy az alacsony energiafogyasztás értékké váljon, és ez megjelenjen az ingatlanok árában is. Ha az épület energetikai minőségi osztálya nem éri el a „C” kategóriát, akkor a tanúsítványnak fontos része a tanúsító szakember javaslata is. Ebben az energiatudatos használatra ad tanácsot, és egyben rámutat a lakás hőtechnikai, illetve épületgépészeti hiányosságaira, problémáira; továbbá hosszú távon megvalósítható, energiahatékonyságot növelő felújítási, korszerűsítési munkákra ad javaslatot.

Feltételes jövőidő
A jövőben állami támogatásoknál pályázati feltétel lesz a tanúsítvány bemutatása és az épület energetikai minőségének javítása. Ez utóbbi eddig is fontos elvárás volt a paneles pályázatoknál, azonban változatlanul lehetséges lesz több ütemben elvégezni a követelményeknek megfelelő energetikai korszerűsítést.

A tanúsítványt alapvetően az épület egészére kell elkészíteni, de meglévő épületben lévő lakás eladása vagy bérbeadása esetén a tanúsítvány kiállítható az épület egy lakásegységére is. A tanúsítást a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékébe felvett tanúsítók végezhetik.
Tanúsítványt természetesen bárki készíttethet a lakására azokban az esetekben is, amikor nem kötelező. Ez ugyanis fontos tájékoztatásul szolgál. Ha a tanúsítvány értékelése szerint házunk vagy lakásunk energetikai szempontból gyenge minőségű, célszerű megfontolni a szakember tanácsát, és korszerűsítésbe fogni. Ha azonban az átlagosnál jobb minőségről tanúskodik a papír, akkor várható, hogy az ingatlanpiac figyelembe fogja venni az energetikai tanúsítvány minősítését, és értékesebbek lesznek a jobb energetikai tulajdonságú épületek és lakások.

Légkondi- és kazánszabály
Tavaly novemberben jelent meg a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról szóló kormányrendelet. Ennek a jogszabálynak is az a célja, hogy elősegítse az energiafogyasztás csökkentését, és korlátozza a szén-dioxid-kibocsátást. A verdikt alapján az üzembe helyezéstől számítva négyévenként kötelező felülvizsgálni a 20–100 kW teljesítményű, szilárd és folyékony üzemű – nem megújuló energiát használó – kazánokat, valamint a 100 kW-nál nagyobb teljesítményű gázkazánokat, valamint az üzembe helyezéstől számítva kétévente a 100 kW-nál nagyobb teljesítményű, szilárd és folyékony üzemű – nem megújuló energiát használó – kazánokat. Hovatovább, a 15 évesnél régebbi, 20 kW-nál nagyobb teljesítményű kazánok felülvizsgálatát az egész fűtési rendszer ellenőrzésével együtt kell elvégezni – egy alkalommal. A 12–150 kW teljesítményű légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatára az üzembe helyezéstől számított négyévente, a 150 kW-nál nagyobb teljesítményűekére pedig kétévente kell sort keríteni.

Az ellenőrzésnek – az előírások szerint – a szakszerű üzemeltetés és karbantartás kontrollján túl arra is ki kell térniük, hogy megfelelő-e a berendezés épületgépészeti méretezése.

Mindez a praxisban azt jelenti, hogy 2013. január 1-jéig be kell fejezni a már most is üzemelő kazánok és légkondicionálók első energetikai felülvizsgálatát. Ez alól kivételt jelentenek a 15 éves vagy annál régebbi kazánnal működő fűtési rendszerek, ahol a határidő 2011. január 1. A 2007. január 1-je után üzembe helyezett kazánok és légkondicionálók esetében pedig 2015. január 1. a betartandó dátum.