És nem tartott sokáig. Ahogy Kun Béla megfogalmazta: „mi a Magyarországi Tanácsköztársaság sorsát a nemzetközi proletárforradalomra alapítottuk” – a világforradalom azonban elmaradt.
tanácsköztársaság
A tanácsköztársaság vezetője harcolt az első világháborúban, az orosz polgárháborúban, és feltehetőleg több tízezer ember haláláért felelős.
Fazekas Csaba történésszel beszélgettünk a Tanácsköztársaság egyházpolitikájáról és az egyházi ünnepekhez fűződő viszonyáról, valamint arról, vajon betiltották volna-e a szeretet ünnepét a kommunisták, ha kitart a rendszerük 1919 végéig.
A magyar történelem egyetlen eseményéhez sem tapadt annyira szorosan hozzá a „judeobolsevik összeesküvés” képzete, mint a magyarországi Tanácsköztársaság 1919. március 21-i kikiáltásához.
A mindössze négy hónapig tartó szesztilalom halálos áldozatokkal is járt 1919-ben.
Rákosi már gyerekként is szeretett a középpontban lenni, manipulálta, irányította társait. Fiatalon bekapcsolódott a politikába, ügyes csellel szökött meg az orosz hadifogságból, és „Salgótarján tábornokaként” tekintett magára.
Tótkomlóst és vidékét már akkor „a kisüstön főtt filozófia Athénjeként” írták le az arra hemzsegő csodadoktorok miatt, de Benyó János országosan is hirdette egy rejtélyes benzinturbinára építő hagymázas tervét a világválság éveiben.
Grandiózus erődemonstrációt tartott a diktatúra az első vörös május 1-jén 1919-ben, miközben az ország önvédelmi háborút vívott, a szakadék szélén táncolt.
Egy őrületes rögtönzés folyt 133 napon keresztül – mondja Hatos Pál történész, aki interjúnkban lerombolja a vörös- és fehérterrorhoz kapcsolódó mítoszokat, valamint kifejti, miért tekinthető a proletárdiktatúra a baloldal Mohácsának.
A szovjetek ultimátumot küldtek 1920-ban: ha az elítélt népbiztosokat kivégzik, ők ezer hadifogoly magyar tisztet internálnak, 10-et pedig kivégeznek.
A korábbi főpolgármester szerint „tanácsköztársaság típusú vendettára" lehet számítani, ha az ellenzék nyer 2022-ben.
Alighanem.
Szamuely = Gyurcsány? Cserny = Fekete-Győr?
A házelnök szerint a Lenin-fiúk utódai ma is itt állnak velünk szemben, és - egyelőre még csak a virtuális világban - ott folytatják, ahol a szamuelyk és csernyk száz éve abbahagyták.
Az alkoholtilalom megszegőit egy év börtönnel, és nagyjából egy évnyi fizetésükkel egyenértékű pénzbírsággal sújtották.
Száz éve kiáltották ki a Tanácsköztársaságot, amely mai napig meghatározza politikai vitáinkat, mégis keveset tudunk róla. Milyen volt valójában a véres komédia? Interjú Csunderlik Péter és Hatos Pál történésszel.
Címlapkép: ERKY-NAGY TIBOR/Fortepan
Héjjas Iván és különítményesei tán nem ástak nyakig a földbe embereket az orgoványi erdőben, de hogy gyilkoltak, az biztos.
Az újpesti téli kikötőnél álló szobrot már többször megpróbálták eltüntetni, de még mindig magasba tartott fegyverrel fogadja a városba érkezőket.
A százéves szobor történeténél hányatottabbat keresve sem tudnánk találni.
A művészként is kiemelkedő, legyőzhetetlen sportember, Manno Miltiades filmvászonra kívánkozó élete.
Szamuely Tibor vonaton járta be a vidéket, gyilkolta és terrorizálta az embereket. Gyereket is gyilkoltatott.
Lukács György egyfelől az egyik legnagyobb magyar filozófus volt, másfelől embereke lövetett agyon 1919-ben. A róla elnevezett alapítványt jelentették fel.
A Tanácsköztársaság 133 zűrzavaros napja alatt megjelent néhány oldalas könyvek egyikét vettük elő, és megnéztük, hogy a kommunisták miként gondolkodtak a nőkről.
