A folyók árterein olyan víztestek maradtak vissza, amelyekben tömegesen fejlődhetnek ki a csípőszúnyogok lárvái.
szúnyoggyérítés
Szúnyogok alig, más rovarok viszont tömegesen hullanak a kémiai gyérítés miatt. Pedig már itthon is van, ahol modern megoldást használnak.
Szakértő magyarázta el nekünk, honnan jött a rengeteg vérszívó, illetve azt is elárulta, milyen módszerekkel védekezhetünk ellenük, és melyik szúnyogriasztókra pénzkidobás költeni.
A nagy meleg miatt csak platós gépjárműről történik a gyérítés.
Budapesten és még 322 településen lesz szúnyoggyérítés.
Összesen 380 településen.
Pénzeket csoportosítanak át a költségvetésben.
Aláírásgyűjtő akciót kezdeményeztek civilek az elviselhetetlennek ítélt szúnyoghelyzet miatt a XXII. kerületben. A polgármester is a katasztrófavédelemhez fordult, még sincs semmilyen garancia rá, hogy rendkívüli irtást rendelnének el.
Így Rákosligeten egy nappal később tudják csak elvégezni a szúnyoggyérítést.
Az új módszer sokkal hatékonyabbnak bizonyul a megszokottaknál.
A biológiai készítmény kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el.
A legtöbb helyen földi kémiai módszerrel, autóról permetezik a vérszívókat.
Egy hét alatt is képes kifejlődni a vérszívó.
Este 9 után kezdik a permetezést.
Idén a korábbi évekhez képest előbb, már március 24-26-án megkezdik az első biológiai légi szúnyoggyérítést a Balatonnál.
A szúnyoggyérítés komplex, biológiai módszere hatékonyabb, olcsóbb is lehet a kémiainál, de mindenképpen természetbarát.
Országszerte 650 településen, 130 ezer hektárnyi területen.
Ráadásul nincs szúnyoglárva program, pedig hatékonyabb lehetne, mint a mostani megoldás.
A Duna és a Dráva menti települések kiemelkedő fontosságot kapnak.
Felderítik a tenyészhelyeket, és olyan biológiai anyagot alkalmaznak, amely csak a szúnyoglárvákra halálos. De ha beindul az invázió, az imágók ellen vissza kell nyúlni a vegyszerekhez.
Azonnali intézkedést várnak a pénzügyminisztertől.
Első lépésként többek között a Balaton térségében.
Végre az MTA is megszólalt a szúnyogirtás kérdésében: súlyos járványveszélyre hívja fel a figyelmet, és a biológiai gyérítés előtérbe helyezését javasolja.
Már nem használják azt a szúnyogirtó szert, ami egy szúnyog mellett ezer más rovart is megöl, az irtást az ország területének 1-2 százalékán végzik, így katasztrófavédelem szerint a kezelések környezeti hatása csekély.
