Magyarországon már államtitkársága is van a keresztényüldözésnek, amit Ferenc pápa olyan súlyos gondnak nevezett korunkban, amilyen utoljára Kr. u. 36-ban volt.
Csaba királyfi és Szent László is visszatért már a sírból, hogy megoltalmazzon. István a megfelelő időt várja, Mátyás pedig ha visszatér a világ királya lesz - mesélünk.
Uralkodóként nem lehetett mentes jelentős bűnöktől, épp ezért még büszkébbek lehetünk rá, hogy az egyik első politikusként emelkedhetett a szentek közé.
Eredetileg az egész jobb kar megmaradt épségben, de egyes részeit elajándékozták, mások nyomtalanul eltűntek. De legalább itthon van, ami maradt belőle.
És ez a hozzáállás, megfejelve Magyarország német hűbérbe adásával kisvártatva az életébe került Szent István utódjának. De legalábbis a szeme világába.
Ősi istenség lehetett, aki a magyarok szemében zavartalanul élhetett tovább Máriában. Ő az ország királynője, védelmezője - ma ünnepeljük a Magyarok Nagyasszonyát.
Csecsemőkorú gyermekei elvesztését korbácsütésként élte meg a szent király, de a trónörökös elvesztésébe belebetegedett. Régi erejét többé nem is nyerte vissza.
Paradicsomi gyönyörök közt érezték magukat mindazok, akik 1083. augusztus 20-án a fehérvári bazilikában tartózkodtak. Munkaszüneti nap 1092-től, hivatalos nemzeti és állami ünneppé 1938-ban tette az országgyűlés István szentté avatását.
A miniszterelnök-helyettes szerint augusztus 20. arra szólít minden magyart, hogy legyen "kis Szent István az élet azon helyén, ahova a gondviselés állította".
A király ellen betegágyán merényletet kíséreltek meg, de ő megbocsátott. Aztán láz verte le a lábáról és már csak azért imádkozott: Nagyboldogasszony napján érje a halál.