Az új köztársasági elnökről és a svéd NATO-csatlakozásról is dönt a parlament.
svédország
Novák Katalinnak öt percet adnak, hogy elbúcsúzzon. Nem tudni, hogy él-e a lehetőséggel.
Például, hogy mikor érkeznek az új gépek.
Az MKI állami tulajdonban van.
Sűrű nap elé néznek a képviselők.
A találkozó témája Magyarország és Svédország védelmi és biztonságpolitikai együttműködése lesz többek között.
Arra kérte Kövér Lászlót, hogy az idei év első tavaszi ülésén, február 26-án szavazhassanak a csatlakozásról.
Budapestre jön a svéd kormányfő. A nemzetbiztonsági bizottság elnökével tárgyalt Magyar Péter. Fideszes védte K. Endrét.
„Na most a helyzet az, hogy ezt majd a magyar emberek eldöntik, mi meg azt végrehajtjuk” – oktatott ki mindenkit a magyar diplomácia első embere.
Ulf Kristersson szerint magyar részről erősnek tűnik az akarat a NATO-csatlakozás hozzájárulásában.
A svéd parlament elé feszítettek a molinót.
Szerinte az EU-ban már nincs valódi tere az észszerű párbeszédnek, és „a helyzet folyamatosan romlik”.
Sem az Ukrajnának járó uniós támogatások, sem a svéd NATO-csatlakozás akadályozásának nem látszik az értelme. Nyerni alig lehet velük, a kockázat viszont óriási. A magyar kormány korábban is sokat kockáztatott a külpolitikában, de azokkal nyerni is lehetett. Mintha valami megváltozott volna.
Stoltenberg szerint a magyar miniszterelnök világossá tette, hogy határozottan támogatja a svéd szövetségi tagságot.
A köztársaság elnök a ratifikáció mellett áll.
Több szenátor is hangsúlyozta: fogytán a Magyarországgal szembeni türelem.
Szeretnék, ha a magyar parlament végre szavazna Svédország NATO-csatlakozásáról.
Végre elárulták a kormánypártok, hogy mit kérnek a svéd NATO-csatlakozás ratifikálásárt.
Ha elmennének a rendkívüli ülésre a kormánypárti honatyák.
A külügyminiszter szerint az uniós csúcs nem egy bazár, szó sem volt alkudozásról.
Miután kiürült a terem, utána ült le egymással Orbán és a svéd kollégája Brüsszelben.
A zárószavazással megvárják a két miniszterelnök találkozóját.
Az éles eszközt a tűzszerészek megsemmisítették.
A korábbi ígéretek ellenére Magyarország lett az utolsó ország, ami a svédek és a NATO között áll. Hivatalos magyar követelések híján Bánszegi Rebeka, Bita Dániel és Kerner Zsolt arra keresett válaszokat, hogy a racionalitást felülíró sértettségen kívül milyen érdekek és remélt hasznok motiválhatják a kormány mozgását.
