Miközben próbáltam magammal elhitetni, hogy lehet emberi életet élni Magyarországon, egy sarokra tőlem embereket vágott arcon a valóság. Magyarország nagy része teljesen bolond lett, nekünk pedig két lehetőségünk maradt.
Aki ezt elárulta, az már nem hitvány és nem aljas és nem korrupt és nem nyomorult. Tovább élnek és énekelnek és festegetnek és szónokolnak és tanítanak. Tényleg semmi sem történt?
Pedig egyszerűen röhejes hátba veregetni magunkat egy szimulált terrortámadás után, miközben még mindig nem kapták el a valódi terrortámadás elkövetőjét.
Egy nemzet értelmisége, ahol senkinek nincs emlékezete, és mindenki épp azon háborodik fel, amit épp a másik gondol, hiába gondolta ő is ugyanazt pár évvel ezelőtt.