A vagyonnyilatkozati rendszer egyik alapvető problémája, hogy a vagyonnyilatkozat megtétele és annak érdemi ellenőrzése két különböző dolog. Attól, hogy a jogszabály előírja bizonyos tisztségeket betöltők számára a vagyoni helyzetük, jövedelmük és gazdasági érdekeltségeik feltüntetését, még nem következik automatikusan, hogy az abban foglaltakat valaki rendszeresen összeveti
- más nyilvántartásokkal,
- korábbi adatokkal
- és az érintett vagyongyarapodásával.
Ezen változtathat az Integritás Hatóság (IH) új feladata.
A vagyonnyilatkozatok ellenőrzésére vonatkozó új szabályok 2026. augusztus 26-án léptek hatályba. Az Integritás Hatóság azóta önálló vagyonnyilatkozati vizsgálatot is indíthat. Ennek során azt ellenőrizheti, hogy
- az érintett eleget tett-e a nyilatkozattételi kötelezettségének,
- teljes és hiteles adatokat közölt-e,
- valamint történt-e olyan vagyonváltozás, amely a rendelkezésre álló információk alapján nem igazolható.
A rendszer egyik legfontosabb kérdése azonban már ezt megelőzően felmerül: hogyan döntik el, kit érdemes megvizsgálni?
Százezer embert nem lehet végigellenőrizni
Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke egy csütörtöki háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy a vagyonnyilatkozati kötelezettség valamilyen formában körülbelül százezer embert érint. Ebbe a körbe közjogi tisztségviselők, politikusok, bírák és önkormányzati szereplők mellett olyan emberek is tartoznak, akik a hozzátartozójuk pozíciója miatt kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni.
Ekkora tömeget évente teljes körűen ellenőrizni Biró szerint egyrészt lehetetlen, másrészt értelmetlen is lenne. A hatóság ezért kockázatértékelési rendszert dolgozott ki: nem minden nyilatkozatot kezelnek egyformán, hanem különböző mutatók segítségével próbálják meghatározni, mely ügyek igényelhetnek nagyobb figyelmet.
Ennek első eredménye az a lista, amelyen 551, nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy szerepel a legmagasabb kockázati kategóriában.
A névsorban mások mellett szerepel:
