Szinte hiánytalan, kiváló állapotban fennmaradt csontvázát Németországban találták meg.
őslénytan
Éltek egykor olyan fenevadak, amelyeknek még egy 2,5 méter magas, 100 kilogrammos csúcsragadozó elejtése sem volt lehetetlen.
Az őshüllő rokonságban állt a hírhedt Tyrannosaurus rexszel.
A fosszília korábban ismeretlen titkokat árul el egy 150 millió éve élt állatról.
A kutatók évtizedeken keresztül nem tudták, milyen állathoz tartozhattak a Kanadában talált maradványok, most végre megválaszolták a kérdést.
A Deinosuchusok igazi csúcsragadozók voltak, amelyek akár dinoszauruszokat is képesek lehettek elejteni és elfogyasztani.
A fosszília az eddigi legősibb hangyakövület, amelyet felfedeztek.
Az ősi állat maradványai egészen kivételes állapotban konzerválódtak a szibériai permafrosztban.
A 99 millió éve élt példányok testfelépítése a szakértőket is meglepte.
A ragadozó körülbelül 340 millió éve élhetett, rákokkal, férgekkel és pörgekarúakkal táplálkozhatott.
A lelet legalább 11 ezer éves.
Méreteinek köszönhetően akár emlősökre is képes lehetett vadászni.
A fajokat a Hátszegi-medencében talált fosszíliák alapján azonosították.
A Básztet istennőről elnevezett állat nagyjából akkor lehetett, mint egy leopárd.
A Vegavis iaai a modern madarak legősibb ismert képviselője.
Kézfeje hosszabb volt teljes felkarjánál.
A lelet tengerililiomok megkövesedett részeiből áll.
A szakértők egy fiatal pteroszaurusz nyakcsontját elemezték.
A kutatók elmondásuk szerint úttörő felfedezéseket tettek az óriási őshüllőkkel kapcsolatban.
Az állat olyan pici volt, hogy elférhetett volna egy ember tenyerében.
A kövület egy masztodontól származik.
Az állat kiváló állapotban konzerválódott a szibériai permafrosztban.
Mint utóbb kiderült, a nő és férje egy egész ökoszisztéma maradványait találta meg.
A felfedezés egy 70 millió éves űrt tölt be a madarak evolúciójának megértésében.
