orosz-ukrán háború

A részleges oroszországi mozgósítás miatt netán bekövetkező tömeges külföldre távozás esetén Lengyelország összehangolná lépéseit a balti országokkal – közölte Pawel Soloch, a lengyel nemzetbiztonsági iroda (BBN) főnöke csütörtökön a Polsat News hírtelevízióban.

A Kreml túlzónak minősítette azokat a híreket, miszerint Vlagyimir Putyin részleges mozgósításról szóló bejelentését követően a harcképes korú orosz férfiak tömege hagyta el az országot.

A megszállt ukrán területeken tartott illegitim orosz népszavazások azzal fenyegetnek, hogy elmélyítik a konfliktust – figyelmeztetett a török külügyminisztérium. A tárca szerda esti közleményében jelezte: a nemzetközi közösség nem fogja elismerni ezeket a referendumokat.

A BBC Vlagyimir Putyin tegnapi televíziós nyilatkozata után – amelyben az orosz elnök a fegyveres erők részleges mozgósítását rendelte el és arról beszélt, hogy ha támadás éri országát, akkor kész minden rendelkezésre álló harcászati eszközt bevetni – összesítést közölt az orosz nukleáris fegyverekről.

A Moscow Times ma reggel arról számol be, hogy az éjszaka folyamán két különböző helyszínen támadtak meg a tegnap bejelentett mozgósítás ellen tüntetők egy orosz katonai toborzóirodát és egy közigazgatási épületet.

Észtország fővárosában több plakátot is kitettek köztereken.

Jelentősen nőtt a forgalom a finn-orosz határon az éjszaka folyamán – közölte a finn határőrség csütörtök reggel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap esti ENSZ-közgyűlésen elmondott beszédében leszögezte, hogy nem rettennek vissza a háború eszkalálására tett orosz kísérlettől, és nem adnak Oroszországnak lélegzetvételnyi időt sem arra, hogy mozgósítson és beássa magát ukrán földre.

Az Európai Unió 27 külügyminisztere New Yorkban tartózkodik, ahol a világ vezetőinek éves találkozóján vesz részt az ENSZ-közgyűlésen.

Nagyszabású fogolycsere volt Ukrajna és Oroszország között csütörtökre virradóra: az orosz fél 215 foglyot – köztük 124 tisztet –engedett el, köztük a mariupoli Azovsztal fémmű védőit, az ukránok pedig 55 orosz állampolgárt és Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikust bocsátották szabadon – közölte az Amerika Hangja orosz nyelvű híroldala és a Meduza orosz ellenzéki portál.

Nem művészeti, politikai okokból.

A biztonsági erők több mint 1300 embert vettek őrizetbe szerdán Oroszországban a mozgósítás elleni tüntetéseken – közölte egy jogvédő csoport.

Élő közvetítésünk az orosz–ukrán háború szerdai eseményeiről.

Magyarország határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját – jelentette ki.

A miniszterelnök szerint ez a háború a szomszédunkban folytatódni fog idén és jövőre is.

Az OVD-Info független megfigyelőcsoport szerint mostanra már  több mint 1178 embert vettek őrizetbe Oroszország 38 városában, a fogvatartottak többsége Moszkvában és Szentpéterváron van – számolt be újfent a fejleményeről a The Guardian.

Miközben Oroszország-szerte százakat vesznek őrizetbe, amiért tiltakozó akciókba kezdtek 300 ezer orosz állampolgár katonai mozgósítása ellen, a magyar állami hírügynökség hírfolyamában megjelent egy tudósítás Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédéről, amelyet Velikij Novgorodban mondott el az orosz államiság megszületésének 1160.

Kiszabadult tíz külföldi állampolgár, akiket a szakadár Donyecki Köztársaságban tartottak hadifogolyként – írja a Guardian.

Mostanra több mint 700 háborúellenes tüntetőt vettek őrizetbe Oroszországban.

Joe Biden amerikai elnök szerdán azt mondta az ENSZ Közgyűlés ülésén a küldötteknek, hogy Oroszország „szégyentelenül megsértette” az ENSZ alapokmányát az Ukrajna ellen indított „brutális, szükségtelen háborúval”.

Az OVD-Info megfigyelőcsoport szerint már legalább 260 embert vettek őrizetbe 20 különböző városban tartott gyűléseken Oroszországban – derült ki a frissebb híradásokból.

Mintegy száz embert tartóztattak le Oroszország-szerte a tüntetéseken, miután Vlagyimir Putyin elnök részleges katonai mozgósítást jelentett be, hogy növeljék a csapatok rendelkezésre állását az ukrajnai háborúban.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pánikba esett, mert azt látja, hogy Ukrajna nyugati segítséggel kezd sikeresen fellépni az orosz agresszió ellen – jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök szerdán Hágában a parlament ülésén.

„Meggondolatlan és veszélyes retorikának” nevezte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Vlagyimir Putyin orosz elnök atomfegyverek bevetésére utaló kijelentését szerdán.