Nyugdíjbiztosítási Alap az összes kiadás negyedét nem saját bevételből finanszírozta.
nyugdíjkassza
Soha nem volt még ekkora a februári mínusz az állam gazdálkodásában.
Alulbecsülték az inflációt, túl drága lett a nyugdíjemelés.
Fennállásuk óta először fordul elő, hogy az egészségpénztáraknak több tagja van, mint az önkéntes nyugdíjpénztáraknak.
Miért mond más számot a Pénzügyminisztérium, mint ami a költségvetésben van?
Levélkampányban próbálták ösztönözni a kisadózókat, hogy váltsanak magasabb adóalapra, mert jobb nyugdíjuk lesz, de az akció sikertelen volt – inkább ők akartak gondoskodni saját magukról. A valódi ok a nyugdíjkassza megmentése volt.
Látványosan felfúvódhat a nyugdíjkassza hiánya a következő évtizedekben.
Soha nem látott mínuszt hoztak össze a nyugdíjpénztárak.
Szinte minden bejött, ami negatívan befolyásolhatja a folyamatokat.
Nem kizárt, hogy úgy 15 év múlva már komoly gondok lesznek a nyugdíjfinanszírozásnál.
Magyarországon 2030-ban a 12 hónapból csak kilencet lesz képes finanszírozni az állam.
Az Együtt igazságosabbá, rugalmasabbá és fenntarthatóbbá tenné a nyugdíjrendszert, és célozott támogatást adna a mélyszegénységben élő időseknek.
Hiába lesz a költségvetés része, a hiányt magának kell kigazdálkodnia.
Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa szerint a magyar nyugdíjrendszer fenntartható és stabil alapokon nyugszik.
És itt most nem az államosított magánnyugdíj-pénztári pénzekről van szó.
Még alacsonyabb ellátás és emelkedő nyugdíkorhatár vár a fejlődő ország lakóira is. Nő az öregkori szegénység.
A nyugdíjak reálértékének növelését továbbra sem tervezik, emelés csak az infláció mértékével lehetséges, és jövőre életbe lép a korhatáremelés első lépése – derül ki a kormány nyugdíjprognózisából.
A Hír24 összegyűjti a nap legfontosabb belföldi híreit.
A minisztériumban tudnak róla, hogy nem tűnt el a tagok pénze.
Az MSZP azt javasolja az embereknek, hogy ne lépjenek át az állami nyugdíjkasszába.
