minimálbér

Veri a mellét a kormány a minimálbér-emeléssel, pedig lehet, hogy épp a kisvállalkozásokat vágják gajra ezzel. Mindenesetre nagyon optimisták a jövő évi költségvetést illetően, pedig vannak lyukak benne.

Bruttóban, két év alatt lenne ennyi az emelés. A bérminimum pedig több, mint 51 ezer forinttal lenne több bruttóban. És 14 százalékkal mérséklődhet a munkáltatók terhe 6 év alatt. Mutatjuk a nettókat is.

A munkáltatói járulékok csökkentése és - hosszabb távon - az oktatási rendszer átalakítása nélkül nem fog nőni a termelékenység.

Ki gondolta volna?

Legalábbis makrogazdasági szempontból.

Egyszerűen nem akarnak időt veszíteni, így is sokat dolgoznak.

Egyre komolyabb az esély a járulékcsökkentésre, de a 40 százalékos béremelésre ebből sem fogja futni, még öt év távlatában sem.

Megvan az is, hogy mekkora lehet a "járulékcsökkentés".

A terv már a kormány asztalán.

Olyan kutatás támasztaná alá Rogán Antal felvetését, ami nincs is. Szakértőket kérdeztünk, mitől lehetne jobb az életszínvonal Magyarországon.

Bár úgy nehéz lesz, hogy megosztottak a szakszervezetek, és hamarosan újra kell számolniuk a javaslataikat.

És több mint 10 százalékkal megemelnék a minimálbért is jövőre.

Szakértő segítségével vettük végig, hogy életünk során milyen ballépéseket követhetünk el, amelyek kevésbé vagy jobban, de megkurtíthatják a nyugdíjunkat. Adott pár tippet arra is, hogyan lehet kikerülni a csapdahelyzeteket.

Elkezdődtek a bértárgyalások – a munkáltatók és a munkavállalók is több éves bérfelzárkóztatási programot szeretnének, adócsökkentéssel megtámogatva.

Iszonyúan bizonytalanok a nyugdíjkilátások: becslések szerint a lakosság mintegy felének kell arra számítania, hogy messze elmarad a nyugdíja az átlagtól, még akkor is, ha egész életében volt bejelentett munkája.

Évtizedek múlva egyre nehezebb lesz az akkori nyugdíjasoknak, hogy kijöjjenek a havi járandóságukból. Rólunk van szó, akik még dolgozunk.

Pogátsa Zoltán: „Ha jót akar a kormány, akkor pont az ellenkezőjét kellene csinálnia, mint amit eddig tett.”

Nagyon kevés időskori ellátásra számíthatnak, akik ma csak a legkisebb bérre vannak bejelentve.

Szakértők szerint nincs akadálya annak, hogy az átlagbér 60 százaléka legyen Magyarországon a minimálbér. Feltéve, hogy a kormány hajlandó engedményekre.

Ha a kormány támogatná az egységes EU-s minimálbér tervét, akkor 22 700 forinttal nőhetne a nettó.

A jövőre adható készpénz-cafeteria olcsóbb mint a bér. Cserébe a dolgozónak nem jelent ellátási alapot, ami hátrány. Az ügyeskedő munkáltatók a bér egy részét váltanák ki az új juttatással?

Németország után a franciák is bevezették a külföldiekre is kötelező minimálbért, ha az ország területén szolgáltatást nyújtanak.

Meg azt is, milyen hatása lehet a cafeteria-rendszer átalakításának az öngondoskodásra.