Olyan szabályozást alkottak, hogy a kabinetnek ne legyen teendője.
minimálbér
A minimálbér összege a döntő.
A Nemzeti Bank volt elnöke abban biztos, hogy a kormány megtalálja a választási költekezés forrását.
Megfelelő gazdasági növekedés esetén 3 évig évente minimum 1 százalékkal csökkentenék a munkáltatókat érintő bérterheket.
Kérdéses az is az intézet szerint, hogy a kormány bérfelzárkóztatási terve egyáltalán mennyire reális.
Százmilliárdot szán a kormány a kkv-k tőkeprogramjára. Megállapodott a miniszter és Parragh László.
Így akarnak segíteni azoknak, akiknek a legkevesebb van.
A kormány szava helyett a munkaadók és a munkavállalók közötti egyeztetések lesznek mérvadók.
Különös számítást tartalmaz az átlagbérről és a minimálbérről szóló kormányfői nyilatkozat.
A bruttó átlagkereset 50 százaléka lesz a referencia.
Sem az alapfokú, sem a diplomás munkakörökben nem kedvező a helyzet.
Pontosítottak az elképzelésen.
A válasz nem is olyan egyszerű.
Államtitkárt kapnak a kkv-k a tárca közlése szerint.
Azt is leírta, hogyan szeretné ezt elérni.
A minisztérium által közölt átlagbér inkább csak a vezetői réteg kivételezett helyzetéről árulkodik.
A 2014-ben bevezetett, díjmentes készpénzfelvétel 150 ezres összeghatára 10 év alatt elinflálódott.
Ez több mint 12 százalékos emelést jelentene a legkisebb béreknél.
Mind a bruttó, mind a nettó összeg magasabb lesz.
Ausztriában a legkisebb fizetés a négyszerese az itteni minimálbérnek.
2010-ben 46 százalékponttal voltunk fejlettebbek Bulgáriánál, az EU legszegényebb tagállamánál. Ám a bolgárok időközben ledolgozták a lemaradásuk legalább felét, egyes számítások szerint a kétharmadát.
Romániában a mesterséges intelligenciát vetették be, nincs szuverenitásvédelmi hivatal, hiába pédálózott vele Lánczi Tamás.
Nyugdíjszakértőt kérdeztünk.
Kisebb mértékben, mint idén, viszont a pénzromlás is kisebb lesz.
