Pogátsa Zoltán: „Ha jót akar a kormány, akkor pont az ellenkezőjét kellene csinálnia, mint amit eddig tett.”
létminimum
Egyre többen szólalnak meg arról, hogy az oktatás minőségének drasztikus javítása és a humán tőkébe történő befektetés lehet a kiút a magyar bérszínvonal rendbe tételének egyik fontos alapfeltétele.
A számokból nem olvasható ki egy 5-6%-nál magasabb nettó minimálbér-növekedés.
Nincsen megbízható jövedelmi és életmód-statisztika, a szociológus szerint mindenki hazudik mindenkinek. Ki a szegény, és mennyiből lehet éppenhogy megélni ma Magyarországon?
Magyarország jobban teljesít, ezt mondják. Mégis egyre többeket von be az állam a támogatottak körébe. Az indoklás szerint azért, mert rászorulnak, mert szegények. Akkor viszont hogy is van ez?
A magyarok kétötöde a létminimum alatt élt tavaly.
Nem lettek kevesebbek azok, akiknek szinte a semmiből kell élniük, csak másképp számolták a statisztikát.
Mint a mesében. Varázsütésre eltűnnek és úgy, hogy meg sem gazdagodnak.
A létminimumba beletartozik az étkezési költség is. Azt veszik alapul, hogy az adott háztartásban mit esznek, és az megfelel-e hivatalosan az egészséges táplálkozásnak.
Az LMP szerint amíg a munkából nem lehet megélni, a kormánynak semmi oka nincs az ünneplésre amiatt, hogy százezerrel többen dolgoznak, mint tavaly.
Túl sok a szegény, a háztartások 35 százaléka él a létminimum alatt. Szakmai szempontból ez nem jó.
Módszertant vált a statisztikai hivatal. Az eddigi rendszer szerintük már nem alkalmas rá, hogy reális képet adjon a szegénységben élőkről és a leszakadókról.
Az orvosi kezelés, és a gyógyszer rengeteg pénz, ráadásul az állandó felügyelet miatt sokszor az egyik, de van hogy minkét szülő munka nélkül marad.
A nyudíjrendszeren belül nem fognak segíteni a létminimum alatt élő nyugdíjasoknak. A kormány szerint az a szociális ellátórendszer dolga.
Tavaly a minimálbér nettóban alig volt több, mint 64 ezer forint, miközben a létminimum 87 ezer forint feletti összeget tett ki.
Tavaly két gyerek eltartásához havi negyedmillió kellett, egy felnőttnek elég volt 85 960 forint is – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Nem várható érdemi javulás a legkisebb keresetűek helyzetében az új, 98 ezres minimálbérrel – mondja az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének vezetője. Bírálta az adórendszer és a munka törvénykönyvének módosítását is.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint jövőre tovább nőhet a különbség a létminimum és a minimálbér nettó összege között. Ez pedig további elszegényedéshez vezethet.
A KSH szerint ennyi a létminimum. Pokolian sok pénzt visz el a fűtés, viszont egyre kevesebb jut ruhára, szórakozásra.
Az állami alkalmazottak, a tanárok, az orvosok és a gyermekes családok vannak a legnehezebb helyzetben.
A garantált bérminimumot pedig 108.000 forintra emelnék.
