kerületek

A vidéki lehetőségeknél lényegesen jobbnak látják a fővárosi életet a budapestiek, de Európa nagyvárosaihoz képest fordított a képlet.

Jövőre emelik a jövedelemhatárt, ami alatt igényelhető a támogatás.

Már a zónarendszer átalakítása előtti időszakhoz viszonyítva. Jelentősen megugrottak a kerületek pótdíjbevételei is.

Néhány ellenzéki irányítású kerület ugyan kapott támogatást, de általában kevesebbet, mint a kormánypárti vezetésűek.

Még mindig Pest megye a legvonzóbb a költözőknek.

Eztúttal összesen nyolc kerület között osztották szét a milliárdokat.

150 elektromos rollerrel jelent meg Budapesten a TIER.

Budapest külső kerületei egykor szabályos falvak voltak. Többségük – Cinkota, Pesthidegkút, Békásmegyer vagy Soroksár – 1950-ben, Nagy-Budapest megszületésekor lett a főváros része. Ám a falvak beszippantása valójában már korábban elkezdődött.

Különböző mértékű óvintézkedéseket hoztak a budapesti kerületek.

Nyáron párbeszéd jön párbeszéd hátán, majd ősszel érkezik a kormány tízéves Budapest Terve.

2014 és 2015 között minden kerületben emelkedés volt a jellemző az ingatlanárakban. Ez a tendencia leginkább a belváros kerületeiben csapódott le, de a többi belső kerületben is 30-40% közötti áremelkedés volt jellemző.

Nemcsak az állami, hanem az önkormányzati cégeknél is milliós prémiumokat osztanak. Az egyik csepeli cég vezetője például 6 millió forintot vehetett fel.

Rendkívüli közgyűlésen fogadták el a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztást.

A kerületi polgármesterek nyertek: súlyos összegeket kérhetnek a saját fáikat kivágó lakosoktól.

Egy új törvényjavaslat szerint minden kerületnek le kell mondania a főváros javára a Duna menti ingatlanairól.