jövő

Kopoltyú, fehér bőr, hatalmas lábujjak? Mi fog történni fajunkkal, ha extrém hideget, vagy megnövekedett tengerszintet kell elviselnie? És mi lesz, ha új bolygóra kell költöznünk? Hogy néz majd ki a jövő embere?

Az 1933 óta megjelenő Technika Molodezsi sci-fibe illő jövőképei közül válogattunk.

Napelemtábla-ablakok, fa felhőkarcolók, széndioxidból készült panelek: a környezetbarát építőanyagok egy-két évtizeden belül kiválthatják a téglát és a betont.

Henry Ford 1940-ben jósolta meg a repülő autót, Harrison Ford 1982-ben mutatta meg a filmvásznon, hogy enni is lehet benne: 2016-ban pedig kezdődhetnek a tesztrepülések.

Mitől lesz futurisztikusabb egy karácsonyfa? Neontól, dróntól, száloptikától vagy egy fél könyvtárnyi CD-től. Mutatunk pár extrém esetet.

Hol kellene ma lennünk a 2015-ben játszódó sci-fik szerint? A két szélsőséges lehetőség szerint légdeszkán, vagy hat lábbal a föld alatt. Egyik se jött össze.

Kétségbeesett AI-k, olajfoltig dózerolt civilizációk és kitekeredett, féltudatos robotroncsok találkoznak a MEG 9: Lost Echoes című játékban. A világ egyik legnagyobb sci-fi írója vesz részt a fejlesztésében.

Kipróbálnánk valamilyen izgalmas és magávalragadó játékot az ünnepek között, aminek nincs köze sem a Star Warshoz, sem a macskagyűjtögetéshez, sem pedig a match-3 játékokhoz?

A technika mai fejlődési tempója mellett tíz év is bőségesen elég ahhoz, hogy számos olyan technológia lopja be magát a hétköznapokba, melyek most még csak koncepció szintjén léteznek.

Sürgősségi chat, önjelölt újságírók és kapcsolat a tárgyainkkal - ilyenek is olvashatók az Ericsson ConsumerLab a 2016-os évről, és az azt követő időszak 10 legújabb fogyasztói trendjéről szóló jelentésében.

A képeslapok alkotói szerint autók, motorok, repülőgépek, léghajók és függővasutak fogják ellepni a magyar városokat. Nem lett igazuk.

Unja már a nem színváltós cipőket, amelyek az utóbbi évtizedekben semmivel sem lettek intelligensebbek? Itt a megoldás a problémájára.

Robert Jones legújabb mashupjában bemutatja, hogy az elmúlt évtizedek leghíresebb időutazós, vagy jövőben játszódó filmjei hogyan képzelték el a XXI. század világát.

A NASA mérnökei által tervezett, erdőkkel és gyönyörű tájakkal teli állomásokon akár egy egész életet is leélhetünk majd – gondolták.

Ma a csapból is az folyik, hogy délután négykor megérkezik a múltból Marty McFly az időutazásra átalakított DeLoreannel. Tech-szempontból nézzük meg, mi valósult meg a filmbeli jövőképből.

Egyre közelebb van a virtuális valóság alapú kommunikáció megteremtéséhez a Facebook.

A mosógép és mosogatógép mellett néhány év múlva remélhetőleg már ez is megkönnyíti majd az életünket.

A francia fővárosról és környékéről legtöbbünknek elsőre az Eiffel-torony, a finom bor, vagy épp a Louvre jut eszébe, pedig Párizs külsőbb kerületei és agglomerációja tucatnyi olyan épületet őriz, amelyek közt sétálva egy hetvenes években készült sci-fiben, vagy épp egy párhuzamos univerzumban érezhetjük magunkat.

Sokszor hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a szocializmus alatt csak tízemeletes panelrengetegek és csúnya betonszarkofágok épültek, de ez persze korántsem igaz. Mai válogatásunkhoz olyan izgalmas épületeket válogattunk ki, amelyek akár a huszonegyedik században is épülhettek volna.

Dzsungel a futurisztikus épületek között. Rideg lakások, szupermodern technikával.

A technológia révén jöhet majd létre az elmék közötti kapcsolat a Facebook alapító, Zuckerberg szerint.

Világszerte egyre aggódnak amiatt, hogy a robotok megjelenése globális munkanélküliséghez vezethet. Szerencsére, nem ez az egyetlen lehetséges forgatókönyv.