A régészek több leletet találtak fémkeresőkkel, köztük egy honfoglalás kori fegyvert is.
honfoglalás
Nyelvtörténeti kutatások alapján a magyar nyelv 2500-3000 éve önálló, fennmaradása pedig „beköltöző” nyelvként szinte példátlan a kontinensen.
Ősi kincsek is előkerültek.
A német király közelharcra tudta kényszeríteni a könnyű fegyverzetű magyarokat.
Az eisenachi csata tette rá a kalandozó magyarokat Európa térképére.
A 907-es pozsonyi csatában a magyar állam megvédte magát a túlerővel szemben: a németek megsemmisítő vereséget szenvedtek.
Az ezerszáz éves kincs rekonstrukciójához számos támogatóra, illetve két mesterre volt szükség.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat munkatársainak vezetésével folytattak vizsgálatot.
A magyar nyelv önállóvá válása azt feltételezi, hogy a magyarul beszélő nép is önállóvá vált. Mindez 3500 éve történt, népünk azonban csak 1200 évvel ezelőtt jelent meg a forrásokban.
A magyar lovasok 899-ben megsemmisítő vereséget mértek Itália királyára.
A régészek három korszak maradványait tárták fel.
Egy évvel a fényes Pozsonyi győzelem után immár német földön csapott össze a frank és a magyar haderő.
Miért hirdeti magát Attila utódjának egy dinasztia olyan közegben, ahol a hun király maga az Antikrisztus? Úgy ráadásul, hogy az Árpád-házi szent királyok révén létezett már olyan legitimáció, ami az egész mezőnyt lemosta.
Elsőre talán hihetetlennek tűnik, de a tárlat a honfoglalás kori magyarok mindennapjait mutatja majd be.
A Brenta-menti csatában őseink háromszoros túlerő felett arattak diadalt 899-ben, e hadjárat idején jegyezték le az imát: „Védj meg minket a magyarok nyilaitól!”
Bő száz éve még így hangzott: „Huj, huj, hajrá!”, amiből a „huj, huj” eredetileg honfoglaló őseink csatakiáltása volt, és nem kizárt, hogy farkasüvöltést imitált.
A miniszter üzent azoknak, akik támadták archeogenetikai kutatásaik eredményeit.
Azt hitted már mindent láttál?
Embertani vizsgálatok alapján a magyar nép eredete mindenképp a kelet-európai és ázsiai sztyeppék felé mutat.
Az itáliai lovagsereg belesétált a kelepcébe, háromszoros túlereje dacára szenvedett vereséget.
A fővárost még szebbé tenni akaró Millacher Lajos álma két emberélet árán vált valósággá.
Alig egy évvel a pozsonyi diadal után a Magyar Nagyfejedelemség ismét brutális erejű lovagsereget vert szét.
Egyre több érdekesség kerül elő régészek keze nyomán a Jászságban: szokatlanul méretes szablya, lóval temetett gyerek, tarsolyzáró és bogozó a szarmata település romjain lévő honfoglalás kori temetőben.
A honfoglalás kori temetőben csak a nők és gyerekek sírjai árulkodnak jómódról, egy leleten pedig rituálé jelei látszanak. Budapest területén eddig soha nem tártak fel teljes X. századi temetőt, a munka titokban folyt.
