Az elmúlt héten megkapta működési engedélyét a Magyar Hitel Bank új biztosítója. A Magyar Életés Nyugdíjbiztosító (Mébit) névre keresztelt társaság, amely előreláthatólag jövő tavasszal kezdi meg működését, az első időben kizárólag életbiztosítási módozatok terjesztésére szakosodik. A biztosítási piac tizenhatodik szereplője a városközponttól távol, Csillebércen rendezte be “főhadiszállását”. Ám ez – hangsúlyozta a Figyelőnek Horváth Béla, [...]
Hetilap: Pénzügyek
Helyenként szenvedélyes vitákat követően kerülhetett sor e héten – lapzártánkkal egy időben – a jegybanktörvény módosítására. A többi pénzügyi törvényhez hasonlóan szintén január elsejétől hatályos változások többek között – az Európai Unió maastrichti elveihez igazodva – megtiltják a Magyar Nemzeti Banknak, hogy a központi költségvetést közvetlenül finanszírozza. Ugyanakkor a jegybank felhatalmazást kap, hogy az állam [...]
Jövőre még legfeljebb csak két alelnök dolgozhat a jelenleginél kétszer hosszabb, vagyis másfél kormányciklusnyi ideig nyugodtan. Így csupán a CA-Magyar Alappal még 1992 végén kötött árfolyamkockázat-mérséklő ügylet (Figyelő, 1996/44., 45. szám) miatt december 31-én – a Figyelő értesülései szerint a CIB Bankba, illetve a bankrendszeren kívülre – távozó Hárshegyi Frigyes és Czirják Sándor helyeinek egyikét [...]
Az elmúlt időszak nagy nyertese a nemzetközi devizapiacokon az amúgy hektikus árfolyamváltozásairól híres angol font volt. A brit kormány által előszeretettel hangoztatott antieurós vélemények ráadásul arra engednek következtetni, hogy a határidős és azonnali devizaüzletekben utazó befektetőknek még a közös európai valuta bevezetése után is évekig alkalmuk lesz fontra spekulálni. Akik az elmúlt három hónapban a [...]
A két budapesti tőzsde egyesítésének ötletével, úgy tűnik, szavakban mindenki egyetért. Csak hát az elvi egyetértéstől még igencsak göröngyös út vezet a gyakorlati megegyezésig. Igazi magyar csoda lenne, ha sikerülne a két, önálló – és gyakran egymással ellentétes – érdekrendszerű szervezetet integrálni. Számos, a két magyarországi tőzsde esetleges jövőbeni egyesítéséről szóló hír röppent fel az [...]
Az utóbbi időben a két műanyagipari holding lassacskán kikerült a tőzsdét szemlélők látóköréből, pedig a BÉT mamutjaival összehasonlítva a két vállalkozás növekedési tartalékai továbbra is kimeríthetetlennek tűnnek. Az elmúlt időszak látványos áremelkedése elsősorban a Budapesti Értéktőzsde nemzetközi piacokon történt felértékelődésével függött össze. A következő hónapokban viszont ismételten az egyes társaságok teljesítménye kerül előtérbe, amikor a [...]
Az alapításhoz szükséges jegyzett tőke: – bank: legalább 2 milliárd forint (1998. XII. 31-i végső határidővel), – szakosított hitelintézet: külön törvényben, – szövetkezeti hitelintézet: 1999. XII. 31-ig legalább 50 millió forint, azután legalább 100 millió forint, – pénzügyi vállalkozás: legalább 20 millió forint. A saját tőke: a jelenlegi szakosított pénzintézeteknél legkésőbb 1999. december 31-én 1 [...]
Az elmúlt hét közepén tartotta rendkívüli közgyűlését a Budapesti Árutőzsde. A határidős piacok dinamikus fejlődésének fenntartása érdekében az opciós üzletek bevezetése mellett lehetővé teszik a délutáni kereskedést a devizapiacon, és ötnaposra növelik a gabonaszekció heti nyitva tartását. A Budapesti Árutőzsde (BÁT) az idén sem maradt adós a korábbi években már hagyománnyá vált robbanásszerű forgalombővüléssel: a [...]
A Figyelő értesülései szerint a pénzügyminiszter két héttel ezelőtt megbízást adott Tarafás Imrének, az Állami Bankfelügyelet elnökének, hogy szervezetileg készítse elő az általa irányított testület összeolvadását az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelettel. E tény biztossá teszi azt a szakmai berkekben immár több mint fél éve keringő feltételezést, hogy Tarafás lesz az ÁPTF elnöke. Lapunk úgy tudja, [...]
Személyek: – adós – hitelező, jogosult – dologi adós (ha van ilyen) (név, azonosításhoz szükséges adat) Biztosított követelés: – jogcíme – legmagasabb összege – járulékok – pénznem Biztosíték: a konkrét ingóság vagy dologösszesség rövid leírása Egyebek (okirat adatai, esetleges végrehajtás)
A tőkemegfelelési mutató – mint a pénzintézetek helyzetének egyik legfontosabb jelzőszáma – a korrigált szavatolótőke és a korrigált súlyozott eszközök kockázati céltartalékkal csökkentett mértékének a hányadosa. A mutató számítási módszerét és annak mértékét az 1988. évi Bázeli Konvergencia Egyezmény nyomán az EU országai is elfogadták, a Bázeli Bizottság ajánlása alapján. Az arányszám mögött egy szigorú [...]
KONSZOLIDÁLT, NEM AUDITÁLT, MILLIÓ FORINTBAN Megnevezés 1995. 1996. I-III. n. év Értékesítés ártbevétele 60 667 45 705 Fedezet 24 292 13 799 Üzemi eredmény 16 236 6 974 Nettó eredmény 10 468 6 912 Nettó eszközök 39 434 47 284 Jegyzett tőke 24 000 24 000
Az aukció szó ismerősen cseng a befektetők számára. A klasszikus forma ugyan a műkincsek, értéktárgyak árverése, de sok egyéb “terméket” is előszeretettel értékesítenek aukció keretében, mivel a tulajdonos így jóval kedvezőbb árra számíthat. Miként a világ sok országában, a költségvetési hiány finanszírozásának kényszere Magyarországon is arra ösztönözte az illetékeseket, hogy a lehető legolcsóbban próbálják meg [...]
Az idén már csak egyetlen hazai pénzintézet nem tudja teljesíteni az év végéig még hatályos pénzintézeti törvényben előírt 8 százalékos tőkemegfelelési mutatót. A január elsejétől életbe lépő hitelintézeti törvény ugyanennyiben határozza meg az elvárt mértéket. Ám csupán az év végi, már könyvvizsgáló által jóváhagyott adatok alapján – az adó- és osztalékfizetés mértékének pontosítása után – [...]
Akár a hitelezési gyakorlat és hajlandóság látványos megváltozását is hozhatná az ingójelzálog, valamint a vagyont érintő zálogjog magyarországi bevezetése. Ám az Európában egyedülálló új magyar hitelbiztosítékokat a hazai bankok óvatosan fogadják. Így az ingójelzálog és nyilvántartása jövő májusi startja után nem várható roham a közjegyzőknél. Kicsit előreszaladt a magyar törvényhozás, amikor idén tavasszal elfogadta a [...]
Amit a piac szereplői már augusztus vége óta rebesgettek, a múlt héten valósággá vált: a tiszaújvárosi önkormányzat eladta a TVK alaptőkéjének 10,85 százalékát kitevő részvénycsomagját. Mivel az adásvétel elkerülte a tőzsdét, sem az ár, sem a vevő személye nem ismert. Először augusztus végén kapott szárnyra a hír egy óriási, az alaptőke 10 százalékát is meghaladó [...]
1996 első háromnegyed évében enyhe visszaesés jellemzi a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) Rt. gazdálkodását a tavalyi esztendő eredményeihez viszonyítva. Ez olvasható ki a társaság november 12-én, a Magyar Tőkepiac című hivatalos tőzsdei lap hasábjain közzétett gyorsjelentéséből. A tőzsdei cégek számára kötelező információszolgáltatás keretében készült anyag termékcsoportonként, illetve a fontosabb felvevőpiacok szerinti megoszlásban elemzi a TVK [...]
Képes lesz-e törleszteni az Egzisztencia-hiteleket az a több mint ötszáz vállalkozó, aki az elmúlt hat évben a tulajdonszerzés e formáját választotta? – Elsősorban a bankokat foglalkoztatja e kérdés, szinte a konstrukció megalkotása óta. Ám közeledve ahhoz az időponthoz, amikor a hitelfelvevőknek a türelmi idő lejártával már nem csupán a kamatot, hanem a tőkerészleteket is fizetniük [...]
Az alapításának második születésnapját ünneplő Bankközi Zsíró Rendszer (BZSR) talán a hazai pénzforgalom és bankszektor legnagyobb vívmánya a kétszintű bankrendszer létrehozása óta. Működtetésével egyebek mellett jelentősen lerövidültek és sokkal kiszámíthatóbbá váltak a bankközi átutalások. A készpénzforgalmat korlátozó előírások hatálybalépésétől, illetve a tervezett fejlesztésektől pedig a szakemberek a zsíró forgalmának megduplázódását várják. Már a kétszintű bankrendszer [...]
A zsírórendszer két szintje közül az egyik a bankok és az ügyfelek között működik, a másik lényegében maga a Bankközi Zsiró Rendszer. Az első szinten a bankok az általuk meghatározott rendben fogadják ügyfeleik megbízásait, és feldolgozzák azokat. A formai és fedezeti szempontból rendben lévőket “indítják”, ami annyit jelent, hogy a megbízásban szereplő összeggel megterhelik az [...]
Az E-hitel kamata immáron negyedik éve 7 százalék. Ez egyfelől a kereskedelmi bankok által a refinanszírozó Magyar Nemzeti Banknak (MNB) fizetett 3 százalékból, másfelől a folyósító pénzintézetek (legfeljebb) 4 százalékos kamatréséből áll. Ez csupán a töredéke a 28/1991. számú kormányrendeletben eredetileg megszabott mértéknek, ami a 4 százalékos kamatmarzs “alá” a jegybanki alapkamat 75 százalékát (akkortájt [...]
Az MNB 1997-re 15-17 százalékos bruttó, 16-18 százalékos nettó keresetnövekedés mellett az éves átlagos árnövekedést 17-18 százalékosra taksálja, úgy, hogy a jövő év végére mind a termelői, mind a fogyasztói árak 17 százalékkal lesznek magasabbak 1996 hasonló időszakánál. A jövőre várt 2-3 százalékos gazdasági növekedés mellett valószínű, hogy a foglalkoztatás nem vagy alig csökken, ezért [...]
A várakozásoknak megfelelő választási végeredmény és az amerikai gazdaság továbbra is stabil növekedési üteme ellenére az elmúlt héten a dollár majd az összes vezető devizával szemben veszített értékéből. Mivel az amerikai elnökválasztás kimenetele körüli bizonytalanság nem sok embernek okozhatott álmatlan éjszakákat, a devizapiaci szereplőket is csak a kongresszusi és a szenátusi helyek újraosztása tartotta izgalomban. [...]
A szinte napra pontosan két éve, 1994. november 16-án bevezetett bruttó elszámolásforgalmi elvű Bankközi Zsíró Rendszer a pénzforgalom felgyorsulását eredményezte. Működtetésével a bankközi átutalások futamideje csökkent, a jegybanki rendelkezésben meghatározott teljesítési határidők alapján az ügyfelek kiszámíthatják az átutalás teljesítéséhez szükséges időt – olvasható a monetáris politikai irányelvek tervezetében. A zsíró mellett 1997-ben valószínűleg megkezdi működését [...]
