Lassan finiséhez érkezik a kockázatitőke-befektetésekről, valamint a kockázatitőke-társaságokról és -alapokról szóló törvény javaslatának szövegezése. A jogszabály tervezete a biztonságosabb befektetésekkel foglalkozó vállalkozásoktól szigorúan elkülöníti az üzletág résztvevőit, cserébe viszont jelentős kedvezményekben részesíti azokat. A törvényelőkészítők igyekeztek piackonform szabályozást alkotni, miközben nem rejtették véka alá gazdaságpolit
Hetilap: Pénzügyek
Hosszú hónapok szakmai vitáit követően a kormány az elmúlt héten azt a javaslatot tette magáévá, hogy a bankok 1999-től közvetlenül forgalmazhassanak mindenfajta értékpapírt a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). Korántsem ilyen nagy az igyekezet a banki részvények tőzsdei bevezetésével kapcsolatban. A hitelintézetek közül jelenleg csupán kettő, az Inter-Európa Bank (IEB) és a napokban kisbefektetői számát szaporító OTP Bank papírjait jegyzik hivatalosa
Külföldi alapítású, ám nálunk is befektető tőkealappal kapcsolatos hír az angol Central European Growth Fund megjelenése a Budapesti Értéktőzsdén. A pénzügyi alapként működő – egy-egy vállalkozásban legfeljebb 15 százalékos részesedést szerző, s tőkéjének nagy részét tőzsdei papírokba fektető – társaság bevezetési kérelméről a hét elején döntött a Tőzsdetanács. A CSFB Asset Management által kezelt alap [...]
A nemzetközi részvénypiacokat jellemző általános áresés ellenére számottevő - július óta nem tapasztalt mértékű - forgalom és áremelkedés jellemezte a Budapesti Értéktőzsdét (BÉT) az elmúlt napokban. A pótlólagos külföldi kereslet hatására a múlt hét első négy munkanapján 4,4 százalékot meghaladó mértékben emelkedett a tőzsde hivatalos indexe, a BUX.
Viharfelhők gyülekeznek az amerikai gazdaság eddig derült ege felett. Legalábbis erre utal Alan Greenspan, a Federal Reserve (FED) elnökének múlt szerdai nyilatkozata, valamint a két napra rá megjelent amerikai termelői árindex.
– a rövid, éven belüli lejáratú értékpapírok, kincstárjegyek, egyhetes befektetési kötvények adásvétele, bel- és külföldi viszonylatban egyaránt – az átruházható pénzügyi – jelesül a származékos – eszközökbe való befektetés – a látra szóló betétműveletek, a rövid lejáratra lekötött számlák (például belföldiek külföldi számlatartása) – az OECD-székhelyű befektetési alapok befektetési jegyeinek magyarországi bevezetése
A kormány áldása után már csak a honatyákon múlik, hogy 1998 januárjától életbe léphetnek-e az újabb devizaliberalizációs intézkedések. Alapvetően az OECD-csatlakozáskor vállaltak teljesülnek azzal, hogy néhány kivételtől eltekintve szinte valamennyi devizatranzakció zöld utat kap. A még megmaradó korlátok is legfeljebb az ezredfordulóig gördítenek akadályt a teljesen szabad tőkemozgások elé.
– a befektetésre ajánlott, OECD-székhelyű társaságok részvényei és egyéves lejáratú kötvényei mellett – a minősítéstől függetlenül – valamennyi ilyen értékpapír elérhető lesz a belföldi befektetőknek – az OECD-székhelyű befektetési alapok befektetési jegyeit szabadon megvásárolhatják a belföldiek – a külföldiek szabadon befektethetnek a hazai nyílt végű befektetési alapokba – a belföldiek korlátozás nélkül vásárolhatnak külföldön ingatlanokat, [...]
Az európai pénzügyi unió (EMU) 1999. januári startja jelentős feladatokat ró az Európai Unió (EU) tagországaira. E kihívásokkal szemben azonban nem lehetnek közömbösek a csatlakozni vágyók sem, beleérve hazánkat is. Attól ugyanakkor óva intenek a szakemberek, hogy a forint árfolyamát a bevezetését követően azonnal az EU közös valutájához, az euróhoz kössék, minekutána egyáltalán nincs kizárva utóbbi hirtelen bekövetkező felértékelődése.
Az immár három éve működő Bankközi Zsíró Rendszer (BZSR) mögött álló Giro Elszámolásforgalmi Rt. beindítása annak idején jelentős változást hozott a hazai bankok elszámolási rendszerében. Az időközben megnövekedett fejlesztési és beruházási igények fedezésére a társaság e heti közgyűlése a tervek szerint egyebek mellett az alaptőke felemeléséről is határoz.
MILLIÓ SCHILLING Die Erste GiroCredit Mérlegfőösszeg 271 900 396 700 Saját tőke 8 950 9 350 Adózott eredmény 670 590 Sajáttőke-arányos nyereség (százalék) 7,5 6,3
Alig három nap alatt elkapkodták a Bizományi Kereskedőház és Záloghitel (BÁV) Rt. részvényeit. A nagy érdeklődés ellenére a múlt heti jegyzés a legnagyobb tulajdonos, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) pozícióján mit sem változtat; legfeljebb szerez még néhány százalékot az eddig összegyűjtögetett közel negyvenhez. Az aranyhalként aposztrofált cégért többször és sokan ringbe szálltak, pedig még nem is létezik a zálogházak mibenlétét leíró jogszabály
Eddig történetében egyedülállóan sűrű hetek előtt áll a magyar tőkepiac. A jövő héttől jegyezhetők az OTP Bank részvényei, és a tranzakció-sorozat csúcsának számító novemberi Matáv-kibocsátás mellett feltehetőleg még az idén forgalomba hozzák a Rába, valamint a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) papírjait is.
Alapvetően a kis- és középvállalkozásokat célozza meg a magyar piacon a Mezőbank új gazdája, a Die Erste Österreichische Spar-Casse-Bank AG. A hitelintézet ragaszkodik ugyan friss szerzeménye régi - a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban tevékenykedő - ügyfeleihez, ugyanakkor nyitni kíván más ágazatok vállalkozói felé is. Emellett kiemelt célja, hogy a Mezőbankot jelentős szerephez juttassa a lakossági piacon.
A nyilvános cégfelvásárlásokat a világ fejlett tőkepiacain törvények vagy szokásjogon alapuló felügyeleti rendelkezések szabályozzák. E tevékenység hasonló szintű kezelésére, úgy tűnik, Magyarországon is megérett a helyzet. Ez igaz még akkor is, ha e szabályok törvénybe iktatását nem annyira a cégjogászok, mint inkább az értékpapír-piaci szakértők tekintik sikernek.
Soha nem látott népszerűségnek örvend a kockázatkedvelő befektetők körében a határidős BUX-piac: napi forgalma az utóbbi időben rendszeresen meghaladta az azonnali részvénypiacét. Így az a sajátságos helyzet állt elő, hogy a határidős jegyzések alakulásának oroszlánrésze van a promtpiac árfolyamváltozásaiban.
A jegybank a közeljövőben aligha engedélyezi, hogy a külföldiek a határidős devizapiacokon üzletelhessenek - hangzott el egyebek közt azon a múlt heti szakmai fórumon, amelyen a határidős piac aktuális kérdéseit vitatták meg a Budapesti Árutőzsde (BÁT) és az érintett intézmények képviselői. A tanácskozáson javaslat hangzott el a határidők kifutásakor alkalmazott szállítási és elszámolási rendszer módosítására is.
Az utóbbi heteket jellemző tőzsdei libikóka az áramszolgáltató papírok tőzsdén kívüli kereskedelmére is rányomta a bélyegét. Az egy hónappal korábbi csúcsárakhoz képest az árfolyamok kissé lemorzsolódtak. A sokak által favorizált Édász-részvények árfolyama például – mintegy 5 százalékpontot esve – a 92-96 százalékos sávba került. A korábban 150 százalék fölött forgó Elmű 145 százalékra állt vissza, [...]
95 százalékos 130 százalékos Jelenlegi OTC-ár relatív P/E szinten Elmű 13 498 18 470 14 500 Édász 12 449 17 035 9 200 Émász 2 645 3 619 5 600 Démász 14 075 19 261 7 500 Dédász 11 020 15 080 7 200 Titász 8 436 11 544 6 500
Jó féléves csúszással, július közepén alakult meg az a közhasznú társaság, amelynek - az év elején hatályba lépett hitelintézeti törvény előírásainak megfelelően - elsődleges feladata a bajba jutott bankok felszámolása lesz. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) kizárólagos tulajdonában álló Hitelintézeti Felszámoló Közhasznú Társaság rögtön a Dunabank régóta húzódó bezárásával bizonyíthatja: általa olcsóbbá válhat majd a nehéz helyzetbe
Hatvanmillió dolláros hitellel pecsételődtek meg a Világbank illetékes alelnökének múlt heti budapesti tárgyalásai. Ennek éppen tízszerese lenne az az összeg, amit Magyarország a következő három évben a washingtoni székhelyű pénzügyi szervezettől szívesen fogadna. A nemzetközi fejlesztési intézményektől az ország évente összességében 400 millió dollár forrásra számít.
Az új értékpapírtörvény értelmében a hazai áramszolgáltató társaságoknak legkésőbb jövő év végéig kezdeményezniük kell részvényeik tőzsdei bevezetését. A nemzetközi gyakorlat alapján a pénzügyi alapok döntő többsége előnyben részesíti a stabil energiaágazatba történő befektetéseket. Számíthatnak-e hasonló fogadtatásra az 1996-ban még rekordveszteséget kimutató, s újabb áremelésekért lobbyzó hazai szolgáltatók részvényei? Ez idő tájt a tőzsdei tár
MILLIÓ FORINT Elmű Édász Démász Titász Émász Dédász Adózott eredmény -3036 -1168 5 -2498 -3625 -377 8%-os sajáttőke-arányos eredm. 5137 4220 3235 2451 2090 2393
A Risk Kft. az MHB százszázalékos tulajdonaként még 1995-ben alakult, az MHB Invest Rt. és a Work Out Kft. összeolvasztásával. Létrehozásának elsődleges célja az volt, hogy megszabadítsa az anyabankot kétes követeléseitől, azaz úgymond szalonképessé tegye azt a privatizációra. A kft. 1995 végéig nettó értéken 14,8 milliárd forint értékű követelést, rossz banki befektetést, kötvényeket és ingatlanokat [...]
