A külföldről felvett hitelek a forint leértékelése, valamint az egyes valuták keresztárfolyamának változása miatt a törlesztéskor jelentős árfolyamveszteséget okoznak a Magyar Nemzeti Banknak. Az így egyre halmozódó nem kamatozó költségvetési adósság problémája változatlanul megoldatlan. Pedig a jegybank 1992-től piacképes állampapírok vásárlásával finanszírozza a költségvetést, és az állami kamatfizetések egyre nagyobb részét fedezik a külföldi adósságra [...]
Hetilap: Pénzügyek
A Magyar Hitel Bank már aláírt szándéknyilatkozatot az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), a Világbank leányvállalatával, a Nemzetközi Pénzügyi Társasággal (IFC), valamint két amerikai magánbankkal az alaptőke ez évre előirányzott 150-200 millió dolláros felemelésére. Ezeken kívül további nyolc cég jelezte részvételi szándékát, amelyekkel még január végéig előzetesen megállapodhatnak. A tőkeemelésből befolyó összeg egy részét [...]
Mintegy két évet kellett várnia a nagyérdeműnek arra, hogy ismét a látványosan felfelé szárnyaló árfolyamokkal járó izgalmak lopják le szeméről az álmot. A bika néhány napos tombolása után kedden baljós módon megtorpant, illetve esni kezdet a tőzsdeindex. Az elkövetkező napok valószínűleg a korrekció jegyében telnek el. Kétéves szünet után ismét boommal lepte meg a nagyközönséget [...]
Jócskán megugrott a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) határidős piacának forgalma az első néhány januári kereskedési napon, amikor is 1,3-1,7 milliárdos napi forgalom vált jellemzővé, a nyitott kötésállomány pedig a hatezres szint felé vett irányt. A Budapesti Árutőzsde (BÁT) devizapiaca ugyanekkor egyenesen szárnyakat kapott: a múlt szerdai 8,4 milliárd forintos napi forgalmi rekord igazán nem volt hosszú [...]
A kereskedelmi bankok “kitatarozására” irányuló állami konszolidációs lépések összességében pozitívnak ítélhetők, mivel megóvták a teljes csődtől a bankrendszert és ezen keresztül a gazdaságot – röviden így értékeli a hitel- és bankkonszolidációt az Állami Bankfelügyelet (Baf) éves jelentésében. A tavaly decemberben nyilvánosságra hozott néhány oldalas tanulmány szerint állami “mentőöv” nélkül már 1993-ban elfogyott volna a bankrendszer [...]
Még tavaly ősszel döntött a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Tanácsa egy, az MNB valutakosarát leképező határidős kontraktus bevezetéséről. Érdemes áttekinteni, milyen befektetési előnyök várhatóak a tervbe vett devizaterméktől. A hazai határidős devizatőzsdék forgalmi adatait szemlélve egyértelmű, hogy a Magyar Nemzeti Bank valutakosarát leképező összetett ügyletek mind nagyobb népszerűségnek örvendenek. Az ilyen “kosaras” ügylet esetében a befektető [...]
Akár már az idén magánkézbe kerülhet a Magyar Hitel Bank. Az egyre népesebb potenciális befektetői csoport (élén az EBRD-vel és az IFC-vel) viszont csak azután hajlandó részt venni a 150-200 millió dollárosra tervezett alaptőke-emelésben, ha a bank megszabadul jelenleg 11 milliárd forintos rossz követelésállományától, valamint 70 milliárdnyi konszolidációs államkötvényétől. A segítség alkalmasint magától az eladótól, [...]
(MILLIÁRD FORINT) 1992. 1993. 1994. Elemzési csoport K. n.* Változás Tény K. n. Változás Tény K. n. Változás Tény Problémás hitelek 275 102 173 638 102 536 636 102 534 Összes követelés 1713 102 1611 1930 102 1828 2002 102 1900 Problémás hitelek aránya (%) 16,06 – 10,74 33,07 – 29,32 31,80 – 28,10 Adózás [...]
Vélhetően csak jóval később derül ki, jól tette-e az MHB, hogy a már meglévő lakossági kisbankok egyikének-másikának megvétele (lásd a Kereskedelmi Bank és az Ibusz Bank házassága) helyett új bank alapításába fogott. Különösen kényes erre a kérdésre válaszolni annak ismeretében, hogy az idén még a korábbinál is nagyobb verseny várható a lakossági szolgáltatásokért. A kártyapiacon [...]
A jelek szerint most már valóban küszöbön áll a vállalati és banki reorganizációs hitel-megállapodás megkötése a Világbankkal. Millard Long, a Világbank budapesti irodavezetője a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy az 1996. június 30-án záruló költségvetési évben megköthető a megállapodás, amely mintegy 200 millió dolláros hitelt jelent a vállalati és banki szektor átalakítására. Mások szerint az egyezmény [...]
Január 1-jével eggyel csökkent a hazai pénzintézetek száma, vagy ha úgy tetszik, egy univerzális bank született. A Kereskedelmi Bank ugyanis magába olvasztotta az addig amúgy is száz-százalékos tulajdonában lévő Ibusz Bankot. Ezzel az immár Kereskedelmi és Hitelbank névre hallgató bank mérleg-főösszege alapján az OTP Bank után a második legnagyobb hazai pénzintézet lett, s személyében a [...]
1995. a dollár “fekete éve” volt: a mexikói válság és a Japánnal szemben fennálló kereskedelmi érdekellentétek kettős következményeként a dollár a tényleges belföldi (amerikai) vásárlóértékét tekintve folyamatosan alulértékelt volt. 1996-ra fordulatot várnak a piaci elemzők, hiszen a Mexikó-jelenségre kidolgozott válságkezelés középtávon is hatásosnak bizonyult, amit a mexikói értékpapírpiac látványos felépülése is igazol. Mindemellett megállapodás született [...]
Lényegében beigazolódott a Budapesti Értéktőzsde távozó elnökének nagy vihart kavart év eleji jóslata, hogy 1995-ben főként a medve uralja a részvények piacát. Az óév, néhány kivételtől eltekintve, csekély örömöt okozott a befektetőknek. A mexikói válság következtében kialakult év eleji pánikhangulat lecsengése után mindenki bizakodva tekintett az elkövetkező év elé, ezért nem csekély megrökönyödést váltott ki [...]
Három hónap híján három éve lehet határidős devizaügyleteket kötni Kelet-Közép-Európa első határidős tőzsdéjén, a Budapesti Árutőzsdén (BÁT). A kezdet óta folyamatosan és látványosan növekvő forgalom mára nemzetközi mércével mérhető likviditást és üzletmenetet eredményezett. A folyamatos forgalom- és likviditásbővülés újabb és újabb résztvevőket vonz a piacra, így biztosítva a tőzsdei alku során elérhető legversenyképesebb árakon történő [...]
Az elmúlt év során öt új kibocsátóval (Hajdútej, Humán, Mol, OTP és Pannon-Váltó) gazdagodott a tőzsde palettája, de mivel a csődeljárások és felszámolások a tőzsdei cégeket sem kímélik, a szebb napokat megélt MÜSZI, illetve Terraholding papírjait tavasszal kivezették a forgalomból. A Sztráda-Skála önként távozott a parkettről. Idén a két Kontrax-cégre vár hasonló sors a felszámolás [...]
(FORINT) 1993. 1994. 1995. Danubius 800 1 035 1 285 Dunaholding* 12 500 40 000 5 500 Egis – 2 395 3 035 Fotex 438 346 86 Graboplast – 1 245 1 800 Hajdútej – – 2 000 Human – – 865 Inter-Európa Bank – 12 000 10 000 Mol – – 1 130 OTP [...]
Korántsem nyerte el a magyar bankárok tetszését a Világbank országtanulmányának bankrendszert boncolgató fejezete. A Kereskedelmi és Hitelbank vezérigazgatója, Erős János elsősorban a magyar bankok számítástechnikai színvonalára tett kritikai megjegyzésekkel nem értett egyet. Vitatta a pénzintézetek növekedésének visszafogására tett Világbanki javaslatot is, mondván, ha egy bank visszavonul egy területről, negyvenen lépnek a helyére. Azt is megjegyezte: [...]
A magyar bankrendszer jelenlegi szerkezete még mindig magán viseli a központi tervgazdálkodásban kialakított struktúra jegyeit – olvasható a Világbank által Magyarországról készített országtanulmány bankszektorral foglalkozó fejezetében. A tanulmány vonatkozó része számos kritikai megállapítást tartalmaz. Egyebek között azt, hogy a szerkezetváltást, a problémák megoldását időben kitolta, hogy a bankok komoly feltételek teljesítése nélkül kaptak sorozatos tőkeinjekciót, [...]
A hazai bankprivatizáció történetének eddigi legmagasabb árfolyamán kelt el az elmúlt hét közepén a Takarékbank: a győztes Deutsche Genossenschaftsbank (DG Bank) mintegy 4,4 milliárd forintot fizet a hitelintézet részvényeinek 60,98 százalékáért, ami a névérték 532 százaléka. A privatizációs szerződést várhatóan lapunk megjelenésével egy időben írják alá a német hitelintézet és a Pénzügyminisztérium (PM) képviselői, az új tulajdonos előreláthatól
A Budapesti Elektromos Művek (Elmű) Rt. részvényeinek árfolyama - a hat regionális áramszolgáltató társaság közül elsőként - mintegy 15 százalékos vágta után áttörte a bűvös százszázalékos határt. A tőzsdén kívüli részvénypiacon az elmúlt hetekben kitört Elmű-láz azokat a befektetőket igazolja, akik szerint a jó eséllyel tőzsdére kerülő árampapírok előtt fényes jövő áll.
Egyre kevésbé valószínű - bár a feltételek teljesülését elnézve nem kizárt -, hogy elhalasztják az Európai Monetáris Unió (EMU) 1999-re tervezett bevezetését. A forintnak az euróhoz kötése azonban csak akkor képzelhető el, ha a hazai infláció lényegesen csökken.
Az áramszolgáltató társaságok részvényeinek piacát jelentősen befolyásolhatja, hogy az ÁPV Rt. még ebben az évben mind a hat társaság esetében újabb nyilvános kibocsátásokat tervez, kárpótlási jegy ellenében. A hírek szerint a felkínált részvények összesített névértéke meghaladhatja a 20 milliárd forintot. Az árazást és a kibocsátás ütemtervét egyelőre homály fedi. Annyi azért sejthető, hogy a kárpótlási [...]
